A védőoltásokkal kapcsolatos ismeretek és attitűdök orvostanhallgatók körében a COVID–19-pandémia alatt = Knowledge and attitudes about vaccinations among medical students during the COVID–19 pandemic

Paulik, Edit and Molnár, Regina and Zsiros, Viktória and Máté, Zsuzsanna and Maróti-Nagy, Ágnes and Markó-Kucsera, Mária and Sisák, Anita and Mátó, Veronika (2023) A védőoltásokkal kapcsolatos ismeretek és attitűdök orvostanhallgatók körében a COVID–19-pandémia alatt = Knowledge and attitudes about vaccinations among medical students during the COVID–19 pandemic. ORVOSI HETILAP, 164 (21). pp. 803-810. ISSN 0030-6002

Preview

Text 650-article-p803.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (298kB) | Preview

Abstract

Bevezetés: Magyarországon az életkorhoz kötött kötelező oltások vonatkozásában közel 100%-os a lakosság átoltottsága. Az ajánlott oltások esetében viszont már kevésbé kedvező a helyzet, ráadásul a COVID–19-pandémia alatt a korábbinál nagyobb mértékben jelent meg az oltásellenesség is egyes csoportokban, melynek visszaszorítása minden egészségügyi szakembernek feladata. Célkitűzés: A védőoltásokkal kapcsolatos ismeretek és attitűdök feltárása, valamint ezen tényezők nemek, évfolyamok és oltási hajlandóság/bizonytalanság szerinti jellemzőinek elemzése a Szegedi Tudományegyetem orvostanhallgatói körében. Módszer: A keresztmetszeti vizsgálat a Szegedi Tudományegyetem I. és IV. évfolyamos orvostanhallgatói körében történt online kérdőív segítségével, amely a szociodemográfiai adatokon kívül vizsgálta az influenza és a COVID–19 elleni oltás beadatását, a védőoltásokkal kapcsolatos tudás önértékelését, az oltások fontosságáról, valamint az ajánlott oltásokról alkotott hallgatói véleményeket. Eredmények: Az Egészségügyi Világszervezet stratégiai munkacsoportjának meghatározása alapján a hallgatók 88,6%-a tartozott az „oltási hajlandóság” csoportba, akik amint elérhetővé vált a COVID–19 elleni védőoltás, azonnal beadatták azt, míg az „oltási bizonytalanság” csoportba soroltak (11,4%) csak az oltás kötelezővé tételekor vagy még akkor sem kérték az oltást. A nem és évfolyam szerint illesztett modell alapján az oltási hajlandóságot mutatók nagyobb eséllyel tartották fontosnak a védőoltások alkalmazását, a tanácsadást stb., mint a bizonytalanok, míg az ismeretek önminősítésével nem volt összefüggés. Az ajánlott oltásokkal kapcsolatos állítások esélyhányadosai alapján azonosítani lehetett az oltási hajlandósághoz, illetve bizonytalansághoz társuló véleményeket. Megbeszélés : Összességében a hallgatói ismeretek és attitűdök pozitív képet mutattak. Kiemelendő viszont, hogy az oltási bizonytalanságot mutató hallgatóknál azonosított tévhitek megegyeznek a lakosság körében is fellelhető oltásellenes eszmékkel. Következtetés: Az egyetemi képzés során nagyobb hangsúlyt kell kapnia a hallgatói oltási hajlandóság monitorozásának, az ismeretek és a kommunikáció fejlesztésének. Orv Hetil. 2023; 164(21): 803–810. | Introduction: In Hungary, regarding the age-related mandatory vaccinations, the population is almost 100% vaccinated. In the case of recommended vaccinations, however, the situation is less favourable, and during the COVID–19 pandemic, anti-vaccination sentiment has also appeared in some groups to a greater extent than before. Reducing this is the task of all health professionals. Objective: The exploration of knowledge and attitudes about vaccinations, and the analysis of the characteristics of these factors according to gender, year and vaccine willingness/hesitancy among medical students at the University of Szeged. Method: The cross-sectional study was conducted among first and fourth year medical students of the University, using an online questionnaire, which examined, in addition to sociodemographic characteristics, the administration of influenza and COVID–19 vaccinations, the self-assessment of knowledge about vaccinations, the importance of vaccinations, and student opinions about recommended vaccinations. Results: Based on the definition of the WHO Strategic Advisory Group, 88.6% of the students belonged to the “vaccine willingness” group, who administered the vaccine against COVID–19 as soon as it became available, while the “vaccine hesitancy” group (11.4%) only asked for the vaccine when vaccination was made mandatory or not even then. According to the model adjusted to gender and year, those who showed willingness to vaccinate were more likely to consider the use of vaccinations, counselling, etc. important than those who were hesitant, while there was no correlation with the self-rating of knowledge. On the basis of the odds ratio of the statements related to the recommended vaccinations, it was possible to identify the opinions associated with vaccine willingness or hesitancy. Discussion: Overall, student knowledge and attitudes showed a positive picture. On the other hand, it should be emphasized that the misconceptions identified among students showing vaccine hesitancy are the same as the antivaccination sentiments found among the general population. Conclusion: During university training, more emphasis should be placed on monitoring the willingness of students to be vaccinated, and on developing knowledge and communication.

Actions (login required)

Edit Item