A portfóliódöntések és a nulla kamatláb környezet összefüggései az euróövezet országaiban = Portfolio composition and the zero lower bound – evidence from the eurozone countries

Novák, Zsuzsanna and Tatay, Tibor (2023) A portfóliódöntések és a nulla kamatláb környezet összefüggései az euróövezet országaiban = Portfolio composition and the zero lower bound – evidence from the eurozone countries. STATISZTIKAI SZEMLE, 101 (9). pp. 793-818. ISSN 0039-0690

Preview

Text 2023_09_793.pdf Download (575kB) | Preview

Abstract

2008 és 2020 között a vezető központi bankok általános gyakorlata volt, hogy az irányadó kamatlábat 0%-on vagy akörüli értéken tartották. A várható makrogazdasági következmények mellett – amelyeket részben a likviditásicsapda-elméletek és a gazdaságpolitika hatékonyságát a nulla alsó határon (ZLB) vizsgáló strukturális makrogazdasági modellek írnak le – a mérsékelt kamatlábak jelentősen befolyásolják a gazdasági szereplők portfólióoptimalizálási döntéseit is. A tanulmány arra törekszik, hogy feltárja a vagyonhatást a ZLB-nél. Először összehasonlítja, hogyan változtak a különböző monetáris aggregátumok és ágazati portfóliók az USA-ban és az euróövezetben 2000 és 2020 között, szembeállítva az empirikus tényeket az elméleti feltételezésekkel és Japán „elveszett évtizedének” tapasztalataival. Másodszor azt vizsgálja, hogy zéró kamatlábnál a közös monetáris politika milyen hatással van az euróövezet egyes országaiban az egyes szektorok portfóliószerkezetére. Az adatok feldolgozásához hierarchikus klaszterelemzést alkalmaztunk, az Eurostat ágazati pénzügyieszköz-statisztikáinak felhasználásával, a 2005 és 2019 közötti időszakra vonatkozóan. Az ágazati pénzügyieszköz-állományok klaszterképzés szempontjából legalkalmasabb eszköz/GDP-változóinak kiválasztása után az országokat négyzetes euklideszi távolság alapján különböző klaszterekbe soroltuk, és a változókat a z-értékeket kiszámítva standardizáltuk. Az elemzés kimutatja, hogy az alacsony kamatlábak jelentős portfólióátrendeződéseket okoznak az euróövezet egészében. Emellett az egyes tagállamok között eredetileg sokkal nagyobb eltérések mutatkoznak, mint amilyen mértékű változásokat a monetáris politika a gazdasági ágazatok portfólió-összetételében előidézett. Mindemellett némi konvergencia is megfigyelhető a mag és a periféria országai között. = Between 2008 and 2020 it has been a common practice among main central banks to keep the policy rate at or around zero. Apart from the expected macroeconomic consequences described partly by liquidity trap theories and structural macroeconomic models discussing the effectiveness of economic policy at the zero lower bound (ZLB), moderate interest rates have a notable influence on the portfolio optimising decisions of economic actors as well. The paper thus endeavours to reveal the wealth effect at the ZLB. Firstly, it compares how the various monetary aggregates and sectoral portfolios changed in the USA and in the eurozone between 2000 and 2020 contrasting the empirical facts with the theoretical assumptions and the experience of the Japan’s lost decade. Secondly, it examines the impact of the common monetary policy at the ZLB on the portfolio structure of individual countries of the eurozone. Hierarchical cluster analysis is applied using Eurostat sectoral financial asset statistics for selected years between 2005 and 2019. After choosing the best asset-to-GDP variables of sectoral financial asset holdings, countries are separated in different clusters based on Squared Euclidean distance and variables are standardised to z-scores. The analysis revealed that low interest rates cause significant portfolio rearrangements in the eurozone as a whole. Moreover, there is much greater diversity between individual member states originally than the way monetary policy influenced differences in the portfolio composition of economic sectors, even some convergence between core and periphery countries is observable.

Actions (login required)

Edit Item