A kórházi túlélést meghatározó tényezők a COVID–19-járvány 3. és 4. hulláma idején súlyos koronavírus-fertőzéssel intenzív osztályra felvett betegekben = Determining factors of survival in patients with severe coronavirus infection admitted to intensive care unit in the third and fourth waves of COVID–19 pandemic

Koller, Ábel and Márkus, Eszter and Ferenci, Tamás and Nardai, Gábor (2023) A kórházi túlélést meghatározó tényezők a COVID–19-járvány 3. és 4. hulláma idején súlyos koronavírus-fertőzéssel intenzív osztályra felvett betegekben = Determining factors of survival in patients with severe coronavirus infection admitted to intensive care unit in the third and fourth waves of COVID–19 pandemic. ORVOSI HETILAP, 164 (17). pp. 651-658. ISSN 0030-6002

Preview

Text 650-article-p651.pdf - Published Version Download (433kB) | Preview

Abstract

Bevezetés: A COVID–19-pandémia során az intenzív osztályon kezelt betegek halálozása, bár országonként eltérő, de mindenütt drámaian nagy volt (20–60%). A rizikófaktorok azonosítása segítséget nyújt a betegség patomechanizmusának megértésében, és támpontot ad a veszélyeztetett betegek kiszűréséhez, a prognózis becsléséhez és esetleg a megfelelő kezelési modalitás alkalmazásához is. Célkitűzés: Intenzív osztályunkra felvett betegeken végzett vizsgálatunk a demográfiai és állapotsúlyossági faktorok elemzése mellett a kezelési modalitás változásának hatását is vizsgálta a súlyos állapotú fertőzött betegek kimenetelére a COVID–19-járvány 3. és 4. hullámában. Módszer: Retrospektív, megfigyeléses vizsgálatban rögzítettük a súlyos légzési elégtelenséggel, koronavírus-fertőzés miatt felvett betegeink demográfiai, klinikai, kezelési és kimeneteli adatait. Eredmények: Összesen 88 beteg adatait dolgoztuk fel. A betegek 53%-a volt férfi, az életkor medián értéke 65 év, a medián BMI 29 kg/m 2 volt. Nem invazív lélegeztetést 81%-ban, endotrachealis intubálást 45%-ban, hasra fordítást 59%-ban alkalmaztunk. Vazopresszor-kezelésre 44%-ban volt szükség, szekunder infekció 36%-ban lépett fel. A túlélés 41%-os volt. A túlélési rizikófaktorokat többváltozós modellezéssel is vizsgáltuk. Az alacsonyabb életkor és APACHE II. pontszám mellett a nem diabeteses állapot járt jobb túlélési eséllyel. A járvány során a betegek kezelése folyamatosan változott – ennek hatásait is követtük. Igazolódott, hogy a kezelési protokoll változása kedvező hatással volt a túlélésre (OR = 0,18 [95% CI: 0,04–0,76], p = 0,01976) még az APACHE II. pontszámra, nemre, BMI-re, két társbetegségre és két gyógyszerre (remdesivir, tocilizumab) kontrollálva is. Következtetés: A túlélés tekintetében az alacsonyabb életkor és APACHE II. pontszám, illetve a diabetes hiánya volt kedvező tényező. A kezdeti alacsony túlélési ráta (15%) a kezelési protokoll változása mellett szignifikánsan emelkedett (49%). Közleményünk célja, hogy biztassunk minden magyar intézményt saját adatainak közlésére, és ennek jegyében kezdeményezzük egy hazai, szakmai adatbázis kialakítását. Orv Hetil. 2023; 164(17): 651–658. | Introduction: During COVID–19 pandemic, a high mortality rate (20–60%) of patients admitted to intensive care unit has been observed. Identification of risk factors can support the understanding of disease pathophysiology and the recognition of vulnerable patients, prognostication and selection of appropriate treatment. Objective: Beyond characterisation of a local, critically ill COVID–19 population, analysis of the associations between demographic/clinical data and patient survival were investigated. Method: Retrospective, observational study has been performed by recording demographic, clinical data and outcome parameters on patients with severe respiratory insufficiency caused by COVID–19. Results: 88 patients were enrolled. Median age was 65 years and 53% of patients were male, median BMI was 29 kg/m2 . Noninvasive ventilation was used in 81%, endotracheal intubation in 45%, prone positioning in 59% of all cases. Vasopressor treatment was introduced in 44%, secondary bacterial infection was detected in 36% of all cases. Hospital survival rate was 41%. Risk factors for survival and the effect of evolving treatment protocols were analyzed with multivariable regression model. A better survival chance was associated to younger age, lower APACE II score and non-diabetic status. Effect of the treatment protocol was found to be significant (OR = 0.18 [95% CI: 0.04– 0.76], p = 0.01976) after controlling for APACHE II, BMI, sex, two comorbidities and two pharmaceutical agents (tocilizumab, remdesivir). Conclusion: Survival rate was favourable if patients were younger, with lower APACHE II score and if non-diabetic. Low initial survival rate (15%) significantly improved (49%) in association with the protocol changes. We would like to facilitate Hungarian centres to publish their data and initiate a nationwide database to improve the management of severe COVID disease.

Actions (login required)

Edit Item