Székelyből magyar, írásból rovás : A székely írás székely identitást jelző funkciójának visszaszorulása

Sándor, Klára (2023) Székelyből magyar, írásból rovás : A székely írás székely identitást jelző funkciójának visszaszorulása. In: Hullóidő : székely identitásépítés a 19-20. században. Editura Kriterion; Kriterion Kiadó; Centre for Social Sciences, Kolozsvár, Budapest, pp. 7-34. ISBN 9789732612781

Preview

Text SandorK_szekelybol_magyar_2023.pdf Download (1MB) | Preview

Abstract

A székely írás magyarországi kultuszát látva, s ismerve a székely írás történetének azt a vonatkozását, hogy legalább a Xiii. századtól már a székely identitás jelzését szolgálta, kézenfekvőnek gondolhatnánk, hogy a székely írás használata ma is szerves része a székely identitás jelzésére használt szimbólumkészletnek: hogy szinte minden székely település nevét kiírják székely betűkkel is, hogy kedvelt eszköze legyen a márkázásnak, hogy a székelyföldi iskolákban nagy számban működjenek a székely írással foglalkozó szakkörök, és így tovább. Úgy tűnik azonban, ez mégsem így van: a székely ábécé és annak használata ma korántsem olyan markáns szimbóluma a székely identitásnak, mint amilyen – elvileg, a fotelban előállított okoskodás, másképp fogalmazva „a józan ész” – alapján lehetne. Az alábbiakban azt vizsgálom, mennyiben játszhat ebben szerepet a székely írás identitásjelző funkcióinak története s mai magyarországi kultusza.

Actions (login required)

Edit Item