Nehézfém- és egyéb toxikus mikroelem-terhelés tartamhatása a talaj károselem tartalmának alakulására, szabadföldi kísérletben

Szabó, Anita and Pokovai, Klára and Ragályi, Péter and Rékási, Márk and Sándor, Renáta and Bernhardt, Botond and Koncz, József and Haszon, Boglárka and Erdeiné Kremper, Rita and Csathó, Péter (2019) Nehézfém- és egyéb toxikus mikroelem-terhelés tartamhatása a talaj károselem tartalmának alakulására, szabadföldi kísérletben. ACTA AGRONOMICA ÓVÁRIENSIS, 60 (2). pp. 52-89. ISSN 1416-647X

Preview

Text 60_2_2019.pdf - Published Version Download (1MB) | Preview

Abstract

Dolgozatunkban a Kádár Imre által 1991 tavaszán meszes csernozjom talajon 13 potenciálisan toxikus mikro-/károselem (Al, As, Ba, Cd, Cr, Cu, Hg, Mo, Ni, Pb, Se, Sr és Zn) 0-90-270-810 kg ha-1 szintjeivel beállított szabadföldi tartamkísérlet 1-20. évi talajvizsgálati eredményeit értékeljük. Bár pH(KCl) < 4 esetén az Al3+ erősen fitotoxikus, a jelen kísérleti körülmények között (lúgos talaj, nagy OH- koncentráció) viszont már nem várható terméscsökkenés a rosszul oldódó Al(OH)3 formává való átalakulása miatt. A talaj „összes” (cc.HNO3+cc.H2O2) és a LE-oldható (NH4-acetát+EDTA) elemtartalmak aboszlút értékeinek változásai mellett figyelemmel kísértük azok feldúsulási faktorainak időbeni változásait is. Míg abszolút értékben az „összes” elemtartalmak a LE-oldható elemtartalmakhoz képest azt jóval meghaladó értékeket mutattak, addig a feldúsulási faktorok tekintetében ezzel ellentétes tendenciák érvényesültek. Az idővel a könnyen (LE-) oldható elemtartalmak az „összes” tartalmakhoz képest az utóbbit jóval meghaladó változásokat mutattak. A talaj szántott réteg LE-oldható elemtartalmaknak az idővel való csökkenése több okra is visszavezethető: növényi elemfelvétel (meszes talajunkon főképpen a Mo és a Se); a mélyebb talajrétegbe való lemosódás (meszes talajunkon főképpen a Mo és a Se); volatilizáció (főképp a Hg és a Se); csapadékképződés (meszes talajunkon főképpen Ba, Hg, Pb – szulfát és karbonát formájában, Hg kloridként is), illetve az adott elemeknek az adszorbeálódott formából az adott LE oldószerrel már nem mérhető, erősebben kötött frakcióba alakulás eredményeként következhetett be. Míg a fentebb említett csapadékokat a cc.HNO3+cc.H2O2 képes oldatba vinni, az NH4-acetát+EDTA kivonószer viszont már nem. Az egyes elemek egymáshoz való összehasonlításában az idővel a legnagyobb csökkenéseket az anionos formában kijuttatott elemek (As, Cr, Mo, Se), ill. a kation Hg mutattak. A kijuttatás utáni 18. évben a Cr és a Se a talaj 0-600 cm szelvényében is kimutatható volt. Ezen két elem mélységi elmozdulása évi mintegy 24 cm volt. Fel kell hívnunk a figyelmet az erősen karcinogén Cd tartamhatására, kiemelt humán környezetvédelmi szempontú kockázatára. A szántott rétegben mind az „összes”, mind a könnyen (LE-) oldható frakciója csak kevéssé csökkent 14 év elteltével is. Míg a LE (NH4-acetát+EDTA) módszer a természetes (geológiailag meghatározott) káros mikroelem tartalmait kevésbé mutatta ki, az antropogén szennyezések jelzésére kiválóan alkalmas volt.

Actions (login required)

Edit Item