Esszé az emberi hőterhelésről és hőérzékelésről

Ács, Ferenc and Kristóf, Erzsébet and Zsákai, Annamária (2024) Esszé az emberi hőterhelésről és hőérzékelésről. LÉGKÖR: AZ ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI INTÉZET SZAKMAI TÁJÉKOZTATÓJA, 69 (2). pp. 111-120. ISSN 0133-3666

Preview

Text LEGKOR_2024_2-5-ACS.pdf Download (3MB) | Preview

Abstract

Viselt ruházatunkat alapvetően a kültéri (időjárás) vagy beltéri (a helység mikroklímája) hőterhelés és annak érzékelése határozza meg. Életünkben a termikus komfort megléte vagy elérése alapvető fontossággal bír. E tanulmányban a kültéri levegőkörnyezet hőterhelését becsültük egy ruházati termikus ellenállás-operatív hőmérséklet modell alapján, és a hőterhelést megfifigyelt hőérzet-kategóriák hozzárendelésével is jellemeztük. A hőterhelés és a hőérzet közötti kapcsolatrendszert a Kárpát-medence alföldi régióiban jellemző ún. hideg-típusú időjárási helyzetekben (lsd. Kislexikon) elemeztük. Megállapítottuk, hogy Magyarország alföldi területein, nyáron, nagy besugárzás és magas léghőmérséklet esetén az operatív hőmérséklet (To) 70–80 °C is lehet. Télen -10 °C körüli léghőmérséklet és derült égbolt esetén a To kisebb -20 °C-nál és a ruházati termikus ellenállás 3–3,5 clo (mértékegység a ruhák hőszigetelő képességére, 1 clo = 0,155 m2·°C·W-1) körüli. Ilyenkor az emberek hőterhelésében és szubjektív hőérzékelésében nagy különbségek lehetnek. A termikus komfort állapotában a ruházati termikus ellenállás 0–0,5 clo közötti, a To pedig 20 és 30 °C között változik. Ilyenkor a hőterhelés és a hőérzet emberek közötti változékonysága a legkisebb.

Actions (login required)

Edit Item