Affektív prozódia éberen és hipnózisban: összehasonlító vizsgálatok = Affective prosody in waking and hypnotic states: A comparative study

Gősiné Greguss, Anna and Bányai, Éva and Varga, Katalin (2010) Affektív prozódia éberen és hipnózisban: összehasonlító vizsgálatok = Affective prosody in waking and hypnotic states: A comparative study. Project Report. OTKA.

Preview

PDF 62210_ZJ1.pdf Download (381kB)

Abstract

Hipnotizőrrel ill. független kísérletvezetővel való interakcióban lévő hipnotizált személyek beszédének akusztikai és beszédpercepciós vizsgálatával, és kérdőíves eljárások alkalmazásával kimutattuk, hogy a hipnotizált beszédében bekövetkező változások inkább a hipnózis állapotát mintsem a hipnotizőrre való ráhangolódást tükrözik. Ha mélyült a hipnotizőr hangja az éberhez képest, akkor a k.sz.-eké is, de a k.v.-k és a k.sz.-ek között nem állt fenn ez az összefüggés. Míg a hipnotizőr és a k.sz. hangereje markánsan csökkent hipnózisban, a k.v.-é nem. Ugyanakkor a hangmagasság- és hangintenzitás-variabilitási adatok arra utalnak, hogy a k.sz.-ek hajlamosak a hipnotizőr és a k.v hangmagasság-változását is "követni" egyik ülésről a másikra. A hosszú idejű átlagos spektrumban tetten érhető hangszín változásai nem segítettek eldönteni, hogy a hipnózisban bekövetkező változások a hipnózis állapotát vagy a hipnotizőrre való ráhangolódást tükrözik-e. A percepciós vizsgálat eredményei szerint kívülálló megítélők megbízhatóan lassabbnak, álmosítóbbnak, halkabbnak és kevésbé dallamosnak észlelték a hipnotizált és a hipnotizőr beszédét, míg a k.v. hangjában nem észleltek különbséget. Az akusztikai mutatók és az archaikus bevonódás, élmény, ill. aktuális interakció közötti korrelációs adatok arra utalnak, hogy ezen dimenziókat nem a hang közvetíti a partner felé. A Gudjonsson Szuggesztibilitási Skála magyar nyelvű adaptációja alkalmasnak bizonyult a kikérdezési szuggesztibilitás mérésére. | We have shown by acoustic analysis, perception studies, and questionnaires that the changes in the speech of hypnotized subjects in interaction with the hypnotist or an independent experimenter are due more to the hypnotic state than to attunement to the hypnotist. If the hypnotist's voice deepened relative to the waking state, so did that of the subjects, but no such relationship was found with the experimenter. The voice intensity of the hypnotists and the subjects decreased significantly, that of the experementer did not. Pitch- and intensitiy-variability data indicated that the subjects have the tendecy to follow the changes in the voice of both the hypnotist and the experimenter from one session to the next. Changes in long term average spectum did not contribute to settling the issue of hypnotic state vs. attunement to the hypnotist. Perception studies have shown that independent raters rated the voice of both the subjects and the hypnotists to be slower, sleepier, softer and less melodic in hypnosis than in waking, while no such differentiation occurred with the experimenters. Correlational data between acoustic indices on one side and archaic involvement, subjective experiences, and dyadic interaction harmony on the other side revealed that these dimensions transmitted by the voice are not utilized by the partner. The Hungarian adaptation of the Gudjonsson Suggestibility Scales proved to be a suitable method for measuring interrogatory suggestibility.

Actions (login required)

Edit Item