Az emberi kommunikatív jegyek értelmezése csecsemők és kutyák esetében - Összehasonlító vizsgálat

Kupán, Krisztina and Topál, József and Gergely, György (2009) Az emberi kommunikatív jegyek értelmezése csecsemők és kutyák esetében - Összehasonlító vizsgálat. Pszichológia, 29 (3). pp. 217-235. ISSN 0230-0508

PDF Kupanetal-Pszicho-2009.pdf Restricted to Registered users only Download (111kB) | Request a copy

Abstract

Jelen kísérletsorozatunkban olyan kísérleti helyzeteket alakítottunk ki, melyben a Gergely és Csibra által javasolt „természetes pedagógia” hipotéziséből következő predikciókat próbáltuk megvizsgálni 14 és 18 hónapos csecsemők és kutyák esetében. Az elmélet alapfeltevése, hogy az emberben a kognitív képességek evolúciója során kialakult az ún. pedagógiai helyzetre való érzékenység. „Pedagógiainak” azokat a speciális kommunikációs helyzeteket nevezzük, melyben a tudással rendelkező tanító fél az osztenzív-kommunikatív és referenciális jegyek segítségével gyors és hatékony módon tudja átadni a tanuló fél számára új és releváns információt. Korábbi kísérletekben már igazolást nyert, hogy a csecsemőkön kívül a kutyák is érzékenyek ezekre a viselkedési jegyekre, mely képességekre feltehetően az emberrel közös alkalmazkodási kényszerek által irányított evolúciós folyamatban (domesztikáció) tehettek szert. Vizsgálatunkban egy olyan kétutas választásos helyzetet alkalmaztunk, ahol a kívánt jutalom (játéktárgy) kétféle módon szerezhető meg: vagy a tárgyat rejtő edényt kell manipulálni, vagy pedig egy attól távolabb eső, ahhoz hasonló edényt. Ez utóbbi megoldási lehetőség egyrészt kevésbé hatékony, másrészt pedig „kognitíve átláthatatlan”, hiszen a távolabbi edény manipulálása a megfigyelő számára átláthatatlan módon eredményezi a tárgy másik edény alól való felbukkanását. A kísérletben egy humán demonstrátor ez utóbbi „kevésbé hatékony” akciót mutatja be az alany számára, aki ezt követően maga is dönthet, milyen módon próbálja megszerezni a tárgyat. A vizsgálat során szisztematikusan változtattuk a demonstrátor által bemutatott akciót kísérő osztenzív-kommunikatív jegyeket, valamint azt, hogy a bemutatót végző személy jelen van-e vagy sem, miközben a megfigyelő maga is megpróbálhatja megszerezni a jutalmat. Az eredmények alapján megállapítható, hogy bár a kommunikációs jegyek mind a csecsemőknél, mind a kutyáknál hatással vannak arra, hogy melyik típusú megszerzési módot preferálják, a két faj esetében egészen más értelmezési mechanizmus feltételezhető. A csecsemők – egy csoport kivételével (18 hónaposak, „nem kommunikatív/nincs jelen” helyzet) – mindig a bemutató személy által demonstrált, kevésbé hatékony és kognitíve nem átlátható módszert választották. Ezzel szemben a kutyák alapvetően a nem bemutatott, de hatékonyabb módszert preferálták, kivéve azt a helyzetet, amikor a bemutató személy használta a kommunikatív jegyeket és utána bent is maradt a választás alatt. Úgy tűnik tehát, hogy a csecsemők a megfigyelési helyzetben a „tanító” által bemutatott viselkedést annak hatékonyságára és „kognitív átláthatóságára” való tekintet nélkül hajlamosak reprodukálni, és ezt különösen erősítik a bemutatott akciót kísérő osztenzív-kommunikatív és referenciális jelzések, ahogyan az a természetes pedagógia alapján várható. A kutyák számára azonban az ember viselkedési manifesztációja egyfajta epizodikus „itt és most” típusú, a kevésbé hatékony módszer választására való felszólításként működik, mely csak akkor eléggé hatékony, ha a viselkedés kommunikatív kontextusban kerül bemutatásra, és ha a demonstrátor mint utasító személy végig jelen van a helyzetben.

Actions (login required)

Edit Item