Repository of the Academy's Library

A területhasználat változás talajerózióra gyakorolt hatásainak vizsgálata a Káli-medence példáján

Szilassi, Péter and Jordán, Győző and Van Rompey, Anton and Csillag, Gábor (2004) A területhasználat változás talajerózióra gyakorolt hatásainak vizsgálata a Káli-medence példáján. In: II. Magyar Földrajzi Konferencia, 2004. szeptember 2-4., Szeged, Hungary.

[img]
Preview
PDF
1007310.pdf

Download (1819Kb)

Abstract

A Balaton vízminőségének változása szorosan összefügg a tó vízgyűjtőjének területhasználatában végbement változásokkal. Különösen élesen vetődik fel ez a kérdés a – nagyobb reliefenergiájú – északi part részvízgyűjtőin. A mintaterületül választott terület földrajzi lehatárolása nem egyértelmű, a továbbiakban Káli-medence alatt a Burnót-patak vízgyűjtőterületét értjük, mely a Balaton északi részvízgyűjtőinek egyike. A Káli-medencében a jövőbeni területhasználatot úgy kell kialakítani, hogy az erózióveszély minimalizálása mellet az e területre közel 2000 éve jellemző területhasznosítási formák (szőlőtermesztés) is fennmaradjanak. Az első eróziótérképek az 1980-es években készültek a területről. E térképeken terepi felvételezést követően kerültek ábrázolásra a recens lineáris eróziós formák, eróziós, és akkumulációs térszínek (Csillag, G. 1985, Farkas, P. 1985, 1990). A lineáris erózió dinamikáját – történeti, és régészeti adatokat is felhasználta – Csillag, G. (1991) Budai, T. – Csillag, G. (1998) vizsgálta. Dezsény, Z. (1984) az USLE modell alkalmazásával elkészítette a Balaton-felvidék erózióveszély térképét, majd ezt összehasonlította mérési eredményeivel. A szerző szerint a területhasználat jellege, és a lejtőszög az eróziót leginkább meghatározó két faktor, és a szántóföldek megjelenése a felső lejtőszakaszokon növeli az erózió kockázatát. Kertész, Á et. al. (1994, 1997) a Balaton-felvidék vízmérlegére, és üledékszállításra vonatkozó vizsgálatainak eredménye szerint főként a kis szemcseméretű frakció érkezik a vízgyűjtőről a tóba. JICA (1999) jelentés során vizsgálták a Balatonba érkező nitrát mennyiségét empirikus modell, valamint hosszú távú napi, és rövidtávú esemény alapú óránkénti monitoring modellek segítségével. A tanulmány szerint a vízgyűjtőt elhagyó nitrát, és lebegőanyag mennyisége kimutathatóan nő csapadékesemények után, ám a növekedés mértéke a területhasználat jellegétől függ. Geológiai, és talajtani terepi kutatások nyomán Csillag, G. (2003/a) megállapította, hogy a Káli-medencében lejtőkön mozgó üledék zöme a lejtőalji területeken akkumulálódik, nem éri el annak fő vízfolyását a Burnót-patakot. Tájtörténeti, történelmi kartográfiai adatok eróziómodellhez történő felhasználása egyedülálló lehetőséget teremt a jelenlegi, és jövőbeni területhasználat változás erózióra gyakorolt hatásainak vizsgálatához. Tanulmányunk célja felépíteni, kalibrálni, és ellenőrizni az üledékszállítás térbeni eloszlásának modelljét, valamint feltárni a területhasználat térszerkezetének, valamint a területhasználat változás dinamikájának erózióra és üledékszállításra gyakorolt hatását.

Item Type: Conference or Workshop Item (Lecture)
Subjects: G Geography. Anthropology. Recreation / földrajz, antropológia, kikapcsolódás > G Geography (General) / Földrajz általában
G Geography. Anthropology. Recreation / földrajz, antropológia, kikapcsolódás > GA Mathematical geography. Cartography / földméréstan, geodézia, térképészet
Depositing User: Erika Bilicsi
Date Deposited: 17 Oct 2012 07:36
Last Modified: 17 Oct 2012 07:36
URI: http://real.mtak.hu/id/eprint/3147

Actions (login required)

View Item View Item