A Mohorovičić-határfelület magyarországi kutatása – módszerek, mérések, eredmények / Research of the Mohorovičić discontinuity in Hungary (methods, measurements and results)

Kiss, János and Gúthy, Tibor and Zilahi-Sebess, László József (2016) A Mohorovičić-határfelület magyarországi kutatása – módszerek, mérések, eredmények / Research of the Mohorovičić discontinuity in Hungary (methods, measurements and results). MAGYAR GEOFIZIKA, 56 (3). pp. 152-178. ISSN 0025-0120

Preview

Text KissJ_MGF_56_3_u.pdf Download (4MB) | Preview

Abstract

A Moho felszín vizsgálata, az 1909-es felfedezése óta folyamatos geofizikai kutatási tevékenység. A hazai Moho kutatás jelentős sikerrel kezdődött: Gálfi és Stegena (1955, 1957, 1960) fúrólyukakban nagy robbanó töltettel végzett rezgéskeltés eredményeként, a kéreg-köpeny határról regisztráltak reflexiókat, és az eredményeket elsőként tették közzé Európában. Később felső köpenybeli reflexiók és a litoszféra-asztenoszféra határ első kimutatása Posgay Károly nevéhez fűződött. Eredetileg a Moho kutatás legfőbb célja a földkéreg felépítésének megismerése volt, de később, a kapott eredményeknek köszönhetően már geotermikus és lemeztektonikai aspektusok miatt is fontossá vált. Az alpi orogén zónában elhelyezkedő Kárpátok (és benne a Kárpát-medence) kialakulása is jelentős kéregmozgásoknak köszönhető, olyan geodinamikai folyamatoknak, amelyek utólagos megértéséhez a Moho felület pontos ismerete is hozzájárulhat. A Moho megismerésének magyarországi fázisait foglalja össze a cikk: az első Moho térkép megszületésétől egészen napjainkig; a publikált szeizmikus Moho térképektől a gravitációs Moho hatásokig (különböző feldolgozásokból kapott, a Moho szinttel korreláló térképekig, illetve a gravitációs Airy-Heiskanen izosztatikus modellből származtatott Moho mélységtérképig). Since its discovery in 1909 the investigation of the Mohorovičić (Moho) discontinuity is one of the primary objects of geophysical research..The Moho research in Hungary began with a considerable success: Gálfi and Stegena (1955, 1957, 1960), using large explosive sources in drill-holes have obtained reflections from the crust-mantle boundary. Their results were novelty when they published them in Europe. Later Hungarian geophysicists succeeded in observing seismic reflection arrivals from the upper mantle and in determining the depth of the lithosphere-asthenosphere boundary. The principal aim of Moho research was to become acquainted with the structure of earth crust. Later this research became important because of the aspects of geothermal and plate tectonics studies too. Carpathians (and the Carpathian Basin) located in the Alpine orogenic zone have developed due to considerable crust motions. Knowledge of Moho’s structure may contribute to understanding these geodynamical processes. This article summarizes the different phases of Moho studies in Hungary, from the birth of Moho’s first depth map up to the present days; from the several published seismic Moho maps up to the different gravity studies of Moho’s effects. We present maps got by different processing of gravity data and correlate them with the Moho depth maps based on seismic data. We show also a map of Moho’s depth calculated by using the Airy- Heiskanen isostatic model.

Actions (login required)

Edit Item