A távlatok és a térérzékelés összefüggése Budapest Dunai városképében

Szabó, Julianna (2016) A távlatok és a térérzékelés összefüggése Budapest Dunai városképében. Építés - Építészettudomány, 44 (1-2). pp. 87-106. ISSN 0013-9661

Preview

Text 096.2016.44.1-2.5.pdf Download (338kB) | Preview

Abstract

Budapest városképének elemzésében jelen tanulmány elsősorban Granasztói Pál és Pogány Frigyes hagyományába illeszkedve, azt térben kibővítve és dinamizálva, a városhasználat mai jellegzetességeit figyelembe véve, az időközben kidolgozott vizuális érzékelési elméletek segítségével négy szinten gondolja tovább Budapest dunai városképének fejlődését, fejlesztését: <list list-type="bullet"> <list-item>A látás fiziológiája alapján és a proxemika analógiájaként bevezeti a városban az építészeti, a városépítészeti, illetve a tájképi érzékelés fogalmát, definiálva annak távolságát és leírva jellegzetességeit. Elemzi a budapesti Duna-part kiépülését a különböző érzékelési távlatok függvényében.</list-item> <list-item>A térérzékelés fiziológiája és pszichológiája alapján elemzi a városi kontextusban szerepet játszó mélységi információs forrásokat az érzékelés távlatának függvényében. Kiemeli a budapesti dunai látkép érzékelésében jelentős információs forrásokat.</list-item> <list-item>Történeti és kortárs forgalmi adatok alapján leírja a budapesti dunai városkép elsődleges használói célcsoportját, annak érzékelési helyzetét.</list-item> <list-item>Mindezek segítségével körvonalazza azokat a követelményeket, amelyek az építészeti alapú hagyományból kilépő Duna-parti szabályozás előtt állnak, figyelembe véve a történeti beépítésű partszakaszokat csakúgy, mint a további fejlődés előtt álló Duna-partokat.</list-item> </list>

Actions (login required)

Edit Item