Inoperábilis agytumorok sugárkezelése gyermekkorban

Kocsis, Béla and Pap, Lilla and Székely, Gábor and Garami, Miklós (2005) Inoperábilis agytumorok sugárkezelése gyermekkorban. Magyar Onkológia, 49 (3). pp. 221-228. ISSN 0025-0244 (print), 2060-0399 (online)

PDF 1082206.pdf Restricted to Registered users only Download (164kB) | Request a copy

Abstract

A vizsgálat célja: A sugárkezelés jelentőségének elemzése, eredmények értékelése, új módszerek ismertetése. Anyag és módszer: 1987 és 2004 között 58 agytumoros beteget kezeltünk lineáris gyorsítón 6–9 MV fotonsugárral vagy telekobalttal. A kiszolgáltatott dózis átlagosan 51,7±8,4 Gy (30–71,2 Gy) volt. Minden esetben CT- és/vagy MR-alapú sugárfizikai terv szerint végeztük a kezeléseket. Eredmény: Az átlagos követési idő 21,8 hónap (7–158 hónap). Az első tünetek jelentkezése és a diagnózis közti átlagos idő 6,63±8,1 hét (tartomány: 1–52 hét) volt. Az 1-2-3 éves teljes- (TT) és progressziómentes (PMT) túlélés a következő volt: 39,9% és 21,2%, 19,1% és 14,7%, 14,8% és 14,7%. Az univariációs analízis szerint a következő tényezők voltak jelentős befolyással a TT-re: a tünetek időtartama (≤2 hónap vs. >2 hónap, p=0,0081), a sugárkezelésre adott válasz képalkotó vizsgálat alapján (regresszió vs. progresszió, p<0,0001) és a kezelésre adott válasz klinikai jelek alapján (regresszió vs. progresszió, p=0,0003). A PMT prognosztikai faktorai szintén a fentiek voltak. A többváltozós Cox regressziós modellben a daganat sugárkezelésre adott válasza független prognosztikai prediktor maradt. Következtetés: Az irradiációt szövettanilag nem igazolt tumoroknál is el kell végezni, mivel betegeink 68,4%-ánál 20,6 hónapos átmeneti javulás volt és 12,1% véglegesen meggyógyult. Study objective: Description and evaluation of radiotherapy of inoperable tumours of central nervous system. New possibilities in radiotherapy planning. Materials and methods: Between 1987 and 2004, 58 patients (30 boys and 28 girls, mean age 8.5±4.3 years) with brain stem tumours were treated with 6 MV or 9 MV photons of the linear accelerator, or with telecobalt. The doses administered ranged from 30 to 71.2 Gy; mean 51.7±8.4 Gy. Treatment in each case was performed according to CT- and/or MR-based radiotherapy plan. As of 2000, in case of 16 patients a 3D conformal irradiation plan has been prepared. Results: All patients were followed. The mean follow-up period was 21.8 months (range: 7 to 158 months). The mean duration of symptoms prior to diagnosis was 6.6±8.1 weeks (range: 1-52 weeks). Overall survival (OS) and progression-free survival (PFS) rates for all 58 patients were 39.9% and 21.2% at 1 years, 19.1% and 14.7% at 2 years, and 14.8% and 14.7% at 3 years respectively. The following factors were of prognostic influence on the OS in univariate analysis: duration of symptoms (≤2 months vs. >2 months, p=0.0081), radiological response (p<0.0001) and clinical improvement (p=0.0003). Prognostic factors for PFS were similar to those predicting for OS. Multivariate analysis revealed that the radiological (OS, p=0.0034, PFS, p=0.024) and clinical (OS, p=0.026, PFS, p=0.044) improvement 6 weeks after completion of radiotherapy were of prognostic significance. Conclusion: Accurate field arrangement, precise patient fixation, and CT- and MR-based 3D conformal radiotherapy planning may result in better outcome of disease as well as minimal effect on surrounding normal tissues. Radiotherapy should be provided also for histologically not verified tumours. Sixty-eight percent of these patients had a transitory 20.6-month improvement, and 12.1% of them completely recovered.

Actions (login required)

Edit Item