Repository of the Academy's Library

Az erdődegradáció és szukcesszió ökofiziológiai háttérfolyamatainak kutatása Bükk-hegységi ILTER területeken = Study of ecophysiological background processes at two ILTER Sites in Bükk Mountains

Mészáros, Ilona and Láposi, Réka and Szabó, László József and Veres, Szilvia (2008) Az erdődegradáció és szukcesszió ökofiziológiai háttérfolyamatainak kutatása Bükk-hegységi ILTER területeken = Study of ecophysiological background processes at two ILTER Sites in Bükk Mountains. Project Report. OTKA.

[img]
Preview
PDF
37961_ZJ1.pdf

Download (129Kb)

Abstract

A síkfőkúti cseres tölgyes erdőben a 80-as évek közepétől fellépett fapusztulás következtében a kocsánytalan tölgy egyedszáma 60 %-kal, a csertölgy állománya jóval kisebb mértékben (20 %-kal) csökkent. A lombkorona mérete a kocsánytalan tölgyfák esetében 14 %kal, a csertölgynél azonban 33 %-kal növekedett. Az erdőállomány két fafaj közül a csertölgynél nagyobb a WUE, a levélnövekedés és a fotoszintetikus hatékonyság kisebb szárazságérzékenységet mutat, ami száraz termőhelyeken a kocsánytalan tölggyel szemben előnyt jelent. A csertölgy leveleinek nagyobb VAZ ciklus pigment készlete és nagyobb VAZ ciklus aktivitása hatékonyabb fényvédelmet jelez. A rejteki mintaterületen a bükkös erdő tarvágását (1981) követő szukcesszió során az irtás és az erdőszegély növényzetének az össz-denzitása a korábbi stádiumokhoz képest 20-25 %-ra csökkent. Mindkét élőhelyen a Fagus sylvatica, Fraxinus excelsior, Carpinus betulus újulat előretörése következett be. E fajok CO2 fixációs rátája a korai szukcesszionális fajokétól jóval alacsonyabb, ez magyarázhatja a lassú regenerációjukat az irtott területen a szukcesszió korábbi stádiumaiban. A regenerálódó fásszárúaknál a két tölgyfajhoz hasonlóan a fényakklimáció a fotoszintetikus apparátus felesleges fényt disszipáló kapacitásával és a VAZ ciklus működésével szoros összefüggést mutat. A két tölgyfaj esetében ezen kívül egy másik xantofill-ciklus, a lutein-epoxid ciklus működését is feltártuk. | In the Sikfőkut forest area the number of trees of sessile oak decreased by 60 % from 80ies, while the population of Austrian oak changed more slightly. The size of canopy and basal area of the remained sessile oak trees increased by 14%, and by 33% in case of Austrian oak. From the two species leaf growth and photoynthetic apparatus of sessile oak was more sensitive to the climatic fluctuations, than that of Austrian oak. The photosynthetic apparatus of both tree species show a high degree of susceptibilty to abiotic stresses in spring. The larger water use efficiency, the smaller sensitivity of leaf growth and photosynthetic efficiency of Austrian oak provide advantage against sessile oak in the dry habitat conditions. In the Rejtek research site the total density of vegetation significantly decreased to 20-25 % of the former succession stages.. In both habitats the regenerating woody species (Fagus sylvatica, Fraxinus excelsior, Carpinus betulus) became dominant. The CO2 assimilation rate of these species is significantly lower than that early-successional species. The light acclimation of the invesigated woody species is in a close correlation with the capacity for dissipating excess light and the activity of VAZ cycle. Beside the VAZ cycle in case of both oak species the operation of another xanthophyll cycle was also revealed, the luetin-epoxide cycle.

Item Type: Monograph (Project Report)
Uncontrolled Keywords: Ökológia
Subjects: Q Science / természettudomány > QK Botany / növénytan > QK30 Plant ecology. Plant ethology / növényökológia
Depositing User: Mr. Andras Holl
Date Deposited: 08 May 2009 11:00
Last Modified: 30 Nov 2010 23:10
URI: http://real.mtak.hu/id/eprint/417

Actions (login required)

View Item View Item