REAL

Ólomtartalom-vizsgálatok egy elszikkasztó terület talajában Gödöllő belterületén

Naszradi, Tamás and Köles, Péter and Balázs, Katalin and Pirkó, Béla (2003) Ólomtartalom-vizsgálatok egy elszikkasztó terület talajában Gödöllő belterületén. Agrokémia és Talajtan, 52 (1-2). pp. 133-144. ISSN 0002-1873

[img] Text
agrokem.52.2003.1-2.11.pdf
Restricted to Repository staff only until 31 August 2023.

Download (72kB)

Abstract

Vizsgáltuk a nagy forgalmú 30-as főútvonal melletti, Gödöllő város belterületén található elszikkasztó terület talajának Pb-tartalmát, ahol az útfelületről lemosott, esőárkok által összegyűjtött és elvezetett, nehézfémekkel terhelt csapadékvíz egy átfolyón keresztül az elszikkasztó területre, ill. a talajba kerül (1. ábra). A talajmintákat 0-10 és 10-20 cm-es mélységből vettük 1997-ben és 2000-ben. Az átfolyó területén a beton átfolyótól távolodva 1, 5 és 10 m távolságokban vettünk mintákat, távolságonként 3 ismétlésben. Az elszikkasztó területet kvadrátokra osztottuk (5,5 ´ 4,5 m) és mindegyik kvadrátból 5 pontmintát vettünk mindkét talajrétegből. A kvadrátonként gyűjtött 5 pontmintából átlagmintát képeztünk, az értékelésnél az átlagminták eredményeivel számoltunk.  Megállapítottuk, hogy az átfolyási területen a mélyebben fekvő talajréteg Pb-tartalma magasabb. Ez a csapadékviszonyokra és a talajszerkezetre vezethető vissza. A víz a felső lazább rétegen gyorsan átszivárog, ezáltal a szennyező anyagok is inkább a mélyebb rétegekben halmozódnak fel. Az 1997-ben és 2000-ben vizsgált távolságokban a talaj Pb-tartalmának változása eltérő tendenciákat mutatott. A különbség szintén a csapadékviszonyokkal magyarázható. Ezt a feltevést igazolja az is, hogy a 2000-ben mért értékek mindkét vizsgált mélységben alacsonyabbak az 1997-es értékeknél, valamint az elszikkasztó medence egész területén jóval nagyobb Pb-tartalmat mértünk, mint az átfolyó melletti területen. Az elszikkasztó terület talajának Pb-tartalma 1997 és 2000 között statisztikailag igazolhatóan növekedett. A 0-10 cm-es talajrétegben 1997-ben, ill. 2000-ben az átlagos Pb-tartalom 53,4, ill. 66,53 mg kg-1, a szórás 6,31, ill. 10,02 volt. (P < 0,01). A mélyebben fekvő (10-20 cm) talajréteg átlagos Pb-tartalma 1997-ben, ill. 2000-ben 41,4, ill. 51,23 mg kg-1 (szórás 7,78, ill. 6,84) volt (P < 0,01). Mindkét vizsgálati évben azt tapasztaltuk, hogy a felszín közeli talajrétegben szignifikánsan magasabb az Pb-tartalom, mint a 10-20 cm-es talajrétegben (1997-ben P < 0,001, 2000-ben P < 0,01).  Több szerző szerint az átlagosnak tekintett talajra vonatkozó értéktartományokat az általunk mért értékek esetenként jelentősen meghaladják, de mindenütt a határértékek alatt maradnak (xi < 100 mg kg-1). 1996-tól hazánkban a 95-ös oktánszámú motorbenzint Pb-mentes formában értékesítik, 1999-ben pedig betiltották az ólmozott üzemanyagok használatát, s ezzel jelentősen csökkent a környezetbe jutó Pb-mennyiség. Ennek hatása a vizsgált területen azonban még nem érződött. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy az út menti, ólommal túlterhelt talajokból a csapadékvízzel továbbra is szállítódhat toxikus ólom akár távolabb eső területekre is.

Item Type: Article
Subjects: S Agriculture / mezőgazdaság > S1 Agriculture (General) / mezőgazdaság általában > S590 Soill / Talajtan
Depositing User: xFruzsina xPataki
Date Deposited: 30 Jun 2017 19:51
Last Modified: 30 Jun 2017 19:51
URI: http://real.mtak.hu/id/eprint/55532

Actions (login required)

Edit Item Edit Item