REAL

Szikes talajok ásványi összetétele és recens ásványképződés Apajpusztán és Zabszék térségében

Kuti, László and Tóth, Tibor and Kalmár, János and Kovács-Pálffy, Péter (2003) Szikes talajok ásványi összetétele és recens ásványképződés Apajpusztán és Zabszék térségében. Agrokémia és Talajtan, 52 (3-4). pp. 275-292. ISSN 0002-1873

[img] Text
agrokem.52.2003.3-4.3.pdf
Restricted to Repository staff only until 30 November 2023.

Download (306kB)

Abstract

Az apajpusztai és zabszéki kísérleti területen megvizsgáltuk két 1 m-es talajszelvény ásványtani összetételét. A talajminták szemcseeloszlás szempontjából kőzetlisztes (vályogos) agyag, agyagos kőzetliszt (vályog), agyagos és kőzetlisztes (vályogos) homok jellegűek, jelentős karbonáttartalommal és magas (9-10) pH-értékkel. A minták homokfrakcióját kétféle (vulkáni és metamorf eredetű) kvarc, földpát, muszkovit, biotit és járulékos ásványok, kőzettörmelék (dolomit, mészkő, metamorf palák, bontott riolit és egyéb vulkáni kőzet) és organoklasztok (csigahéjtörmelék) alkotja. A minták röntgendiffrakciós és termikus elemzése kimutatta, hogy az agyagásványokat montmorillonit, klorit, illit, kaolinit és szmektit-illit kevert szerkezetű ásvány alkotja. Rajtuk kívül jelentős mennyiségű kvarc, karbonát és földpát, valamint kevés amfibol, pirit, goethit, hematit, gipsz és 2-4 % amorf fázis jelenik meg. A két teljes kémiai elemzésből számított normatív ásványok a valódi összetételtől jelentősen különbözik, amely abból fakad, hogy minden bizonnyal a montmorillonit Na-jellegű, az igen nagy mértékben diszperz és rendezetlen agyagásványok Na+-adszorbciója jelentős, és számolni kell magas SiO4-4→ AlO4-5  kihelyettesítéssel is. Az általánosan elfogadott szikesedési modell keretén belül a közlemény a szikesedés "finomszerkezetére" kíván fényt deríteni, s ezen belül az agyagásványok szerepére a folyamat megindításában és kifejlődésében. Feltételezve, hogy az eredeti állapotban a talajszelvény fő agyagásványa a piroklasztos eredetű Na-montmorillonit volt, amikor megindult a "kapilláris szivattyú" a normális pH-értékű, foleg Ca-hidrokarbonátos talajvízből és a törmelékből kioldott Ca++-ionok helyettesítették a szmektit köztes Na+-ionjait; ezek a felszínen különböző, főleg karbonátos Na-sók alakjában kivirágoztak. Mikor beállt a csapadékos időszak, ezek a sókiválások oldatba kerültek, a magas pH-jú oldat beszivárgott a talajba, a Na+-ionok helyettesítették a rétegközi Ca++-t, amely végül kicsapódott, kérgeket képezvén karbonátos és nem-karbonátos szemcséken a talajvíz szintje közelében. A folyamat, periodikus jellegéből adódóan számtalanszor megismétlődött, minek eredményeként a talajvíz felszínén egy sóoldat-párna keletkezett és a talajban a mészlerakódások egy többé-kevésbé összefüggő réteget képeztek. Ugyanakkor a felaprózódó agyagásványok szintjén általánosult a szerkezeti rendezetlenség. Mindezek alapján meg lehet állapítani, hogy a szikesedés kezdeti, evolutív vagy érett stádiumban van. Az apajpusztai és zabszéki mintavételi területek e szempontból a kifejlődés állapotában vannak. Ásványgenetikai szempontból a szikes területek valójában új ásványok bölcsőjének tekinthetők. Itt jönnek létre a vízben oldható különböző Na-sók, a Mg-tartalmú kalcit, a gipsz és itt esnek szét az agyagásványok, kolloid méretű és tulajdonságú rácsfoszlányokká, amelyekből az üledékgyűjtőben vagy a diagenezis során újból felépülnek a rendezett szerkezetű agyagásványok.

Item Type: Article
Subjects: S Agriculture / mezőgazdaság > S1 Agriculture (General) / mezőgazdaság általában > S590 Soill / Talajtan
Depositing User: xFruzsina xPataki
Date Deposited: 02 Jul 2017 11:01
Last Modified: 02 Jul 2017 11:01
URI: http://real.mtak.hu/id/eprint/55567

Actions (login required)

Edit Item Edit Item