A spenót (Spinacea oleracea L.) műtrágyázása csernozjom talajon

Kádár, Imre and Radics, László and Daood, Hussein (2004) A spenót (Spinacea oleracea L.) műtrágyázása csernozjom talajon. Agrokémia és Talajtan, 53 (3-4). pp. 317-330. ISSN 0002-1873

Text agrokem.53.2004.3-4.7.pdf Restricted to Repository staff only until 31 December 2024. Download (186kB)

Abstract

Löszön kialakult karbonátos csernozjom vályogtalajon, egy műtrágyázási tartamkísérlet 27. évében vizsgáltuk az eltérő N-, P- és K-ellátottsági szintek és kombinációik hatását a spenót (Matador) fejlődésére, gyomosodására, föld feletti termésére, oxálsavtartalmára, ásványi összetételére és elemfelvételére. A termőhely talaja a szántott rétegben mintegy 3% humuszt, 5% CaCO3-ot és 20-22% agyagot tartalmazott, N és K elemekben eredetileg közepesen, P és Zn elemekben gyengén ellátottnak minősült. A kísérlet 4N×4P×4K = 64 kezelést ×2 ismétlést = 128 parcellát foglalt magában. A talajvíz 13-15 m mélyen helyezkedik el, a terület aszályérzékeny. A spenót 3 hónapos tenyészideje alatt mindösszesen 83 mm csapadékot kapott. Főbb eredményeink: - A föld feletti hajtás/tőrózsa friss tömege betakarításkor 7-15 t/ha, a légszáraz anyag hozama 1,7-3,6 t/ha között változott az N×K-ellátottsági szintek függvényében. Maximális termést a 100 kg N/ha/év trágyázás adta a 200 mg/kg körüli AL-oldható K2O-ellátottságú kezelésekben. A 200 és 300 kg N/ha/év adagok már nem növelték a levéltermést, csak a levelek NO3-N koncentrációját, fogyasztásra alkalmatlan terméket előidézve. A káliummal és nitrogénnel jól ellátott parcellákon a hajtás több vizet tartalmazott és jobban ellenállt az aszálynak. A talaj növekvő P-kínálata csak a kezdeti fejlődést, kelést serkentette, a betakarításkori termést nem befolyásolta a termőhely gyenge P-ellátottsága ellenére. - Az oxálsav mennyisége 3,3%-ról 1,3%-ra süllyedt az együttes PK-trágyázás eredményeképpen a vizsgált légszáraz levelekben. A levelek átlagosan 20% légszáraz anyagot tartalmaztak. A K-trágyázás kedvező hatása részben a termésnöveléssel kiváltott hígulási effektusra vezethető vissza.  - Az uralkodó Amaranthus blitoides gyomfaj előfordulását/borítottságát a P-trágyázás 10-12-szeresére növelte, míg a K-trágyázás 30%-kal mérsékelte május elején. A N túlsúlya ekkor szintén az AMA BL gyomborítottságot mozdította elő. - A talaj növekvő N- és P-kínálatával általában emelkedett a hajtás főbb makro-, ill. mérséklődött a mikroelemeknek koncentrációja. A K-trágyázás a nátrium kivételével általában csökkentette az egyéb fémek, kationok beépülését.  - Az 1 t légszáraz föld feletti hajtás képződéséhez kerekítve és átlagosan 37 kg N, 27 kg K (32 kg K2O), 31 kg Ca (43 kg CaO), 15 kg Mg (25 kg MgO), 4 kg S, 2,5 kg P (6 kg P2O5), 1,4 kg Fe, 1,2 kg Al és Na, 321 g Mn, 75 g Sr, 44 g B, 18 g Zn, 14 g Ba és 6 g Cu elemet igényelt a spenót. A kiugróan nagy Ca és Mg fajlagos elemfelvétel részben az aszályos időjárással, kis terméssel, gyors elöregedéssel és a meszes termőhellyel lehet összefüggésben.

Actions (login required)

Edit Item