Asszociatív nitrogénkötő oltóanyagtörzsek túlélőképességét befolyásoló tényezők két potenciális vivőanyagban

Ködöböcz, László and Kárpáti, Éva and Dusha, Ilona and Biró, Borbála (2005) Asszociatív nitrogénkötő oltóanyagtörzsek túlélőképességét befolyásoló tényezők két potenciális vivőanyagban. Agrokémia és Talajtan, 54 (1-2). pp. 177-188. ISSN 0002-1873

Text agrokem.54.2005.1-2.13.pdf Restricted to Repository staff only until 31 March 2025. Download (174kB)

Abstract

Egy-egy, antibiotikum rezisztenciával jelölt Azospirrilum brasilense és Azospirillum lipoferum faj túlélőképességét vizsgáltuk laboratóriumi körülmények között steril és nem steril komposztban és humusztrágyában, mint lehetséges vivőanyagokban a mikrobiális oltások során. A jelölt fajreprezentánsok csíraszámának meghatározásához az általunk módosított határhígításos módszert és antibiotikum-tartalmú szelektív Okon agarlemezeket (OKON et al., 1977) alkalmaztuk. A pusztulás vagy szaporodás mértékét a kiindulási csíraszám %-ában fejeztük ki. Az oltóanyagok vivőanyagaként alkalmazott kétféle közegből sugárgomba és mikroszkopikus gomba törzseket izoláltunk. Az Azospirillum baktériumokkal szemben megnyilvánuló antagonizmust agarkorong módszerrel ellenőriztük és a kioltási zóna nagysága szerint kategorizáltuk. Megállapítottuk, hogy a két oltóanyag fajreprezentáns túlélőképessége között egyik vizsgált közegben sem volt szignifikáns eltérés. A vivőanyagokban való megmaradó-képesség ezért feltehetően nem faji, hanem egyedi, törzsi tulajdonság lehet, ami a környezeti körülményekhez való alkalmazkodóképesség mértéke szerint nyilvánul meg. Az alkalmazott vivőanyag ezért jelentős mértékben befolyásolta a bevitt mikroorganizmusok sejtszámának alakulását. Ilyen szempontból az anaerob úton előállított, szőlőtörköly-alapú humusztrágya mindkét Azospirillum faj túléléséhez kedvezőbb körülményeket biztosított. A steril közegekben az Azospirillum baktériumok kezdeti sejtszám-gyarapodása is tartósabbnak bizonyult, a 3-heti vizsgálati periódus végére sem csökkent a kiindulási érték alá az eredeti, nem steril változatokkal való összehasonlításban. A nem steril vivőanyagok között a humusztrágyából izolált sugárgomba és mikroszkopikus gomba törzsek antagonista hatása kisebb volt, mint az aerob előállítású, szennyvíziszap-tartalmú komposztból származó izolátumoké. Eredményeink bizonyították, hogy a korábbi gyakorlat szerint alkalmazott tőzeges vivőanyagok jól helyettesíthetők alternatív hordozóanyagokkal. Vizsgálataink szerint a mezőgazdasági és kommunális hulladékok, mint nagy szervesanyag-tartalmú közegek, tulajdonságaik által meghatározott módon az asszociatív nitrogénkötő baktériumokkal megfelelően társíthatók.

Actions (login required)

Edit Item