Bentonit és zeolit hatása egy savanyú homoktalajon

Kátai, János and Jakab, Anita and Sándor, Zsolt and Zsuposné Oláh, Ágnes and Tállai, Magdolna (2011) Bentonit és zeolit hatása egy savanyú homoktalajon. Agrokémia és Talajtan, 60 (1). pp. 203-218. ISSN 0002-1873

Text agrokem.60.2011.1.15.pdf Restricted to Repository staff only until 30 June 2031. Download (209kB)

Abstract

Laboratóriumi vizsgálatok keretében tanulmányoztuk a különböző bentonit- és zeolitkezelések (5, 10, 15 és 20 g·kg-1) hatását a homoktalaj vízemelő és víztartó képességére. Továbbá tenyészedényes vizsgálatban az alkalmazott anyagok hatását tanulmányoztuk a talaj néhány kémiai és mikrobiológiai paraméterére, valamint az angolperje (Lolium perenne L.) tesztnövény biomassza szárazanyag mennyiségére. A kísérlet beállítása a DE MÉK Agrokémiai és Talajtani Intézetében történt 2007 és 2010 között, savanyú [pH(H2O) = 5,6], humuszos homoktalajon (Pallag) három ismétlésben. Összesen harminc 6 kg-os, alul perforált edény beállítására került sor. Az alkalmazott bentonit és zeolit a vályog fizikai féleségű talajhoz hasonló (KA = 40–41), kémhatásuk gyengén lúgos [pH(H2O) = 7,3–7,8] volt. A kísérletsorozat négy év átlageredményeit az alábbiakban foglalhatjuk össze: A bentonit és a zeolit alkalmazott dózisainak növekedésével párhuzamosan a homoktalaj kapilláris vízemelésének mértéke csökkent. A nagy dózisú zeolit-kezelésben a vízemelés mértéke kisebbnek bizonyult, mint a bentonit ugyanezen dózisa mellett. Mind a bentonit, mind a zeolit víztartó képessége a homokéhoz képest szignifikánsan nagyobb volt. A dózisok növekedésével a homoktalajban megtartott víz mennyisége nőtt. Eredményeink szerint a homoktalaj víztartó képességéhez mérten a bentonit 10%-kal több vizet tartott meg, mint a zeolit. A talaj kémhatása [pH(H2O), pH(KCl)] minden bentonit- és zeolitdózis hatására szignifikánsan nőtt, a hidrolitos aciditás értékei csökkentek. Már a kis dózisok is szignifikánsan növelték a kémhatás értékeit. A talaj könnyen felvehet ő tápanyagkészlete mindkét természetes anyag hatására növekedést mutatott. Kismértékben n ő tt a talaj nitrát-N-tartalma, míg a talaj AL- oldható foszfor- és káliumtartalma szignifikánsan. A bentonit – kivéve a mikroszkopikus gombák mennyiségét – a vizsgált öt talajmikrobiológiai tulajdonságot egyértelműen pozitívan befolyásolta. Szignifikánsan pozitív hatású volt a kis és közepes dózis is. A zeolit esetében szintén a közepes és közepes–nagy dózisok mellett határoztuk meg a nagyobb értékeket. A zeolit-dózisok a vizsgált talajmikrobiológiai tulajdonságok többségét nagyobb mértékben serkentették, mint a bentonit. A növényi biomassza mennyisége nőtt, mindkét kőzetőrlemény esetében a közepes dózis mellett mértük a legnagyobb szárazanyag-produkciót. A zeolit termésnövelő hatása nagyobbnak bizonyult, mint a bentonité. | The effect of various treatments (5, 10, 15, 20 g·kg-1) with bentonite and zeolite on the capillary water rise and water retention ability of sandy soil was analysed in the laboratory. A pot experiment was also performed to investigate the effect of these materials on the chemical and microbiological parameters of the soil and on the dry matter content of the biomass of perennial ryegrass (Lolium perenne L.), used as test plant. The experiment was set up in the institute nursery between 2007 and 2010 on acidic [pH(H2O) = 5.6] humus-containing sandy soil (originating from Pallag) in three replications. A total of thirty 6-kg pots, perforated at the bottom, were used in the experiment. The bentonite and zeolite applied had a loamy texture (upper limit of plasticity according to Arany, KA = 40-41) and were mildly alkaline [pH(H2O) = 7.3-7.8]. The mean results of the 4-year series of experiments can be summarized as follows: - As the application rate of bentonite and zeolite increased, there was a parallel reduction in the capillary water rise of the sandy soil. At the highest rate of zeolite the capillary water rise was smaller than for the same rate of bentonite. The water retention ability of both bentonite and zeolite was significantly greater than that of sand. As the application rate increased, the quantity of water retained in the soil also rose. Compared to the water retention of sandy soil, bentonite was found to retain 10% more water than zeolite. - The acidity of the soil [both pH(H2O) and pH(KCl)] rose significantly in response to all the bentonite and zeolite rates, while the hydrolytic acidity declined. Even low rates caused a significant increase in pH. - The readily available nutrient content of the soil exhibited an increase in response to both natural additives. There was a slight rise in the soil nitrate-N content, while the AL-soluble phosphorus and potassium contents increased significantly. - Apart from the quantity of microscopic fungi, all the soil microbiological parameters were positively influenced by bentonite and even the low and moderate rates had a significant positive effect. In the case of zeolite, the moderate and high rates resulted in the highest values of these parameters. The majority of soil microbiological parameters were enhanced to a greater extent by zeolite than by bentonite. - There was an increase in plant biomass: for both additives the greatest dry matter production was recorded for the moderate rate. Zeolite was found to have a better yield-increasing effect than bentonite.

Actions (login required)

Edit Item