Vágóhídi komposztok és húsliszt hatása karbonátos homoktalajra

Kádár, Imre and Ragályi, Péter (2012) Vágóhídi komposztok és húsliszt hatása karbonátos homoktalajra. Agrokémia és Talajtan, 61 (2). pp. 363-380. ISSN 0002-1873

Text agrokem.60.2012.2.10.pdf Restricted to Repository staff only until 31 December 2032. Download (229kB)

Abstract

Duna–Tisza közi karbonátos homoktalajon, az MTA ATK TAKI Õrbottyáni Kísérleti Telepén vizsgáltuk az eltérő minőségű komposztok és a húsliszt hatását a talajtulajdonságokra, ill. néhány talajvizsgálati jellemzőre. A heterogén talaj 0–8% közötti CaCO3- és 1,0–1,5% humuszkészlettel rendelkezett. A humuszos szint vastagsága 60–80 cm, a pH(H2O) 6,8–7,5, a pH(KCl) 6,3–7,3 közötti értékeket mutatott. Az agyagfrakció mennyisége 10–15%-ot tett ki. A termőhely felvehető foszforral közepesen, nitrogénnel és káliummal gyengén ellátott volt. A kísérleteket 2002-ben és 2003-ban állítottuk be egyenként 5 kezeléssel (0, 25, 50, 100 és 200 t·ha-1 friss komposzt, vagy 0, 2,5, 5, 10 és 20 t·ha-1 húsliszt), 4 ismétléssel, azaz 20-20 (egyenként 5×8= 40 m²-es) parcellával, véletlen blokk elrendezésben. Egyszeri terhelést alkalmaztunk 2002-ben, a további években a komposztok és húsliszt trágyaszerek utóhatásait figyeltük meg. A maximális 200 t·ha-1 komposzt-, illetve a 20 t·ha-1 csontos húslisztadag kereken 20–120 t·ha-1 szárazanyag, 12–48 t·ha-1 szerves anyag, 0,6–6,8 t·ha-1 zsír bevitelét jelentette. Az ásványi elemek maximuma elérte a 13,5 t·ha-1 Ca (33,7 t·ha-1 CaCO3), illetve a 11,6 t·ha-1 P (26,6 t·ha-1 P2O5) mennyiséget. A K-, Mg-, Na- és S-bevitel is több száz kg·ha-1-nak adódott a komposztok esetén. A Zn kereken 42, a Mn 21, a Sr 18, a Ba 12, a Cu 8, a Cr 2 kg·ha-1 maximális terhelést jelzett. Az éretlen komposztban az NH4-N forma 275, a félérettben 113 kg·ha-1 mennyiséget ért el. Az érett komposzttal ugyanakkor maximálisan 193 kg·ha-1 műtrágya-egyenértékű NO3-N-t szántottunk alá. Az érett vágóhídi komposzt hatása 6 év után is igazolható volt a talaj szántott rétegének humusz-, összes-N-, összes P- és S-, valamint oldható P-, S-, Fe-, Zn- és Mo-tartalmának emelkedésén. A bevitt szerves anyag közel fele, az összes-N 18– 20%-a beépülhetett a talaj tartós humuszanyagaiba. Az éretlen komposzt terheléssel szintén igazolhatóan emelkedett a feltalaj szervesanyag-, összes N- és NO3-N-, összes P-, összes S- és Na-készlete. Az oldható elemek közül a P, K, Na, S, Zn és Cu jelzett dúsulást az egyes években. A félérett komposzt hatására 50%-kal nőtt a feltalaj szervesanyag-, illetve több mint kétszeresére az összes-N-készlete. A talajszerkezetre gyakorolt kedvező hatás a 6. évben is igazolható volt. Hasonlóképpen az „összes” és az oldható P, S, Na és Zn elemtartalmakban való gyarapodás. A növekvő csontos húslisztterheléssel átmenetileg 0,5 értékkel igazolhatóan mérséklődött a pH(H2O), emelkedett az „összes” só, az összes-N és ásványi-N frakciók mennyisége. A savtermelő nitrifikáció méreteire és sebességére utal, hogy 13-szorosára nőtt a szántott réteg NO3-N-, illetve 6-szorosára az NH4-N-koncentrációja az 1. évben. Maximálisan mintegy 400 kg NO3-N + 165 kg NH4-N tárult fel hektáronként. Az aszályos 2003-ban a kukorica csekély termésével nem tudta hasznosítani a sok ásványi-N-t, mely feltehetően az altalajba távozhatott. A 6. évben a húsliszt lebomlott és a mobilis bomlástermékei eltűntek (NO3-N, vízoldható sók, savak). Összefoglalva megállapítható, hogy míg a húsliszt gyorsan bomló trágya, úgy NO3-érzékeny területeken az előírt 170 kg·ha-1·év-1 N-terhelés túllépését kerülni kell. Az éretlen és félérett komposzt viszont több éven át lassan ásványosodik a talajban és nitrogénjének egy része tartósan beépülhet a talaj humuszanyagaiba. Az előírt 170 kg·ha-1·év-1 N-terhelésre vonatkozó korlátozást ezért nem szükséges ezekre a szerves trágyaszerekre kiterjeszteni, a terhelés a 2–3-szorosára növelhető. | The effect of various qualities of compost and meat meal on soil properties and analytical parameters was examined on a calcareous sandy soil at the Õrbottyán experimental station of the Institute for Soil Sciences and Agricultural Chemistry (CAR HAS). The heterogeneous soil contained 0–8% CaCO3 and 1.0–1.5% humus. The humus layer had a thickness of 60–80 cm, with a pH(H2O) of 6.8–7.5, or pH(KCl) of 6.3–7.3. The clay fraction amounted to 10–15%. The soil was moderately supplied with phosphorus and poorly with nitrogen and potassium. The experiments were set up in a random block design in 2002 and 2003, each with five treatments (0, 25, 50, 100 and 200 t·ha-1 fresh compost or 0, 2.5, 5, 10 and 20 t·ha-1 meat meal, applied on a single occasion in the first year) in four replications, giving a total of 20 plots, measuring 5×8 = 40 m². In later years the carry-over effects of the composts and meat meal were recorded. The maximum rates of compost (200 t·ha-1) and bony meat meal (20 t·ha-1) represented the addition to the soil of 20–120 t·ha-1 dry matter, 12–48 t·ha-1 organic matter and 0.6–6.8 t·ha-1 fat. The maximum quantity of minerals was 13.5 t·ha-1 Ca (33.7 t·ha-1 CaCO3) and 11.6 t·ha-1 P (26.6 t·ha-1 P2O5). The quantities of K, Mg, Na and S applied also amounted to several hundred kg·ha-1 in the case of the composts, while maximum quantities (kg·ha-1) of 42 for Zn, 21 for Mn, 18 for Sr, 12 for Ba, 8 for Cu and 2 for Cr were recorded. The unmatured compost contained 275 kg·ha-1 NH4-N and the semi-matured 113 kg·ha-1. In the case of mature compost, however, a maximum mineral fertilizer equivalent of 193 kg·ha-1 NO3-N was ploughed into the soil. The effect of mature slaughterhouse compost in increasing the humus, total N, P and S and soluble P, S, Fe, Zn and Mo contents of the ploughed layer could still be detected after six years. Almost half the organic matter applied and 18–20% of the total N had been incorporated into the permanent humus reserves of the soil. The addition of un-matured compost also resulted in a significant increase in the organic matter and the total N, NO3-N, P, S and Na content of the topsoil. Among the soluble elements, the accumulation of P, K, Na, S, Zn and Cu was observed in various years. In response to the application of semi-matured compost there was a 50% increase in the organic matter content of the topsoil, while the total N content was more than doubled. The favourable effect on the soil structure was still significant in the 6th year, as was the increase in the “total” and soluble P, S, Na and Zn contents. At increasing rates of bony meat meal application, there was a temporary reduction of 0.5 in the pH(H2O) and a rise in the “total” salts, total N and mineral N fractions. The extent and rate of acid-producing nitrification is demonstrated by the 13 times increase in the NO3-N content and 6 times increase in the NH4-N concentration in the ploughed layer in the 1st year. A maximum of around 400 kg NO3-N and 165 kg NH4-N per hectare became available to the crops. In the dry year of 2003 the poor yield achieved by maize was unable to make use of the plentiful supplies of mineral N, which was probably leached to lower soil layers. By the 6th year the meat meal had decomposed and the mobile decomposition products (NO3-N, water-soluble salts, acids) had disappeared. In summary it can be stated that as meat meal is a rapidly decomposing form of manure, care must be taken not to exceed the maximum permitted rate of 170 kg·ha-1·year-1 N application on NO-1-sensitive areas. Unmatured and semi-matured compost, on the other hand, mineralise slowly in the soil over a period of several years, and part of the nitrogen content becomes permanently incorporated into the humus matter in the soil. For this reason, it is unnecessary to limit the application of these types of manure to 170 kg·ha-1·year-1 N. Two or three times this amount can be safely applied.

Actions (login required)

Edit Item