A hagyományos és az ökológiai gazdálkodási rendszerek hatása a talaj biológiai aktivitására = The effect of the conventional and ecological farming systems in the biological activity of soil

Lukácsné Veres, Edina and Kutasy, Erika (2007) A hagyományos és az ökológiai gazdálkodási rendszerek hatása a talaj biológiai aktivitására = The effect of the conventional and ecological farming systems in the biological activity of soil. Project Report. OTKA.

Preview

PDF 42568_ZJ1.pdf Download (67kB)

Abstract

Vizsgálatainkat hagyományos és ökológiai gazdálkodási rendszerben, mészlepedékes csernozjom talajtípuson végeztük. Arra kerestük a választ, hogy a két gazdálkodási rendszer, illetve az ökológiai gazdálkodásban a növénykultúra és a meszezés, míg a hagyományos gazdálkodásban a növénykultúra és a műtrágyázás hogyan befolyásolja a talajok biológiai aktivitását. A két gazdálkodási rendszert összehasonlítva megállapítottuk, hogy az ökológiai gazdálkodásban magasabb volt az összes csiraszám, mikroszkopikus gombaszám és az aerob cellulózbontó baktériumok száma, intenzívebb volt a foszfatáz, dehidrogenáz és celluláz enzimek aktivitása, illetve nagyobb volt a CFI és CFE módszerrel meghatározott biomassza-C tartalom. A hagyományos gazdálkodás a nitrogén körforgalomban szerepet játszó mikroorganizmusoknak, valamint a szacharáz, kataláz és ureáz enzimek működéséhez teremtett kedvezőbb feltételeket. Az ökológiai gazdálkodási rendszerben a meszezés hatására nőtt az összes baktériumszám, a kataláz és a dehidrogenáz enzimek aktivitása. A borsó vetésszerkezetben való szerepeltetése több mikroorganizmus számára, a szacharáz és dehidrogenáz enzimek aktivitására és talajok CO2-termelésre hatott kedvezően. A műtrágyázás hatását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a kisebb műtrágyadózisok (30, 60 kg/ha N+PK) többnyire pozitívan hatottak a mikrobákra, a vizsgált enzimek aktivitásra és a biomassza-C tartalomra. A 90 kg/ha-os műtrágyaadag a vizsgált talajjellemzők értékét már csökkentette. A hagyományos gazdálkodásban az elővetemények közül a csemegekukorica kedvezőbb előveteménynek bizonyult, mint a napraforgó. | The experiments were carried out in ecological and traditional farming system on calcareous chernozem soil. We were wondered that the two farming systems, as well as the culture and liming within the ecological farming system and the culture and the artificial manuring within the traditional farming system how could be influenced the soil biological activity. Comparing the two farming systems the total number of bacteria, number of microscopic fungi and cellulose decomposing bacteria, the activity of phosphatase, dehydrogenase and cellulase enzymes, as well as the biomass-C content determined by CFI and CFE methods were higher in the ecological farming system. The traditional farming system was favourable to the microbes playing role in the nitrogen cycle and stimulated the activity of saccharase, catalase and urease enzimes. In the ecological farming system the liming increased the total number of bacteria and the activity of catalase and dehydrogenase enzymes. The pea as a preculture was favourable to the amount of several microbes, the activity of saccharase and dehydrogenase as well as the CO2 production of soils. Studying the effect of artificial mannuring we could state, that the lower doses - 30 and 60 kg/ha N+PK - had a positive effect on the microbes, the examined enzyme activities and the biomass-C content. The 90 kg/ha dose decreased the values of examined soil parameters. In the traditional farming system the sweet maize proved a better preculture than the sunflower.

Actions (login required)

Edit Item