Alternatív mintavételi módszer gyakorlati alkalmazhatósága madárgenetikai vizsgálatokban: parlagi sasok ivarmeghatározása, mikroszatellitákon alapuló egyedi azonosítása és mtDNS-ének vizsgálata | Alternative sampling methods in avian genetic studies: sexing, microsatellites based individual identification and mtDNA analyses of eastern imperial eagles (Aquila heliaca)

Vili, Nóra and Horváth, Márton B. and Kovács, Szilvia and Hornung, Erzsébet and Kalmár, Lajos (2009) Alternatív mintavételi módszer gyakorlati alkalmazhatósága madárgenetikai vizsgálatokban: parlagi sasok ivarmeghatározása, mikroszatellitákon alapuló egyedi azonosítása és mtDNS-ének vizsgálata | Alternative sampling methods in avian genetic studies: sexing, microsatellites based individual identification and mtDNA analyses of eastern imperial eagles (Aquila heliaca). Magyar Állatorvosok Lapja, 131 (7). pp. 426-435. ISSN 0025-004X

Text 1198618.pdf Restricted to Registered users only Download (431kB) | Request a copy

Abstract

A szerzők az IsoCode STIX™ papírból és a tollakból történő mintavételi módszert hasonlították össze, a kárpát-medencei parlagi sas (Aquila heliaca) begyűjtött vedlett tollaiból és vérmintáiból végzett ivarmeghatározások, mikroszatellita fragmensanalízisek és mtDNS haplotípus meghatározások eredményeinek felhasználásával. A munka során, magyarországi és szlovákiai parlagisas-territóriumokból, a madarak zavarása nélkül begyűjtött, 687 vedlett tollból, valamint 127, a szlovákiai fiókák gyűrűzésekor vett vérmintából történt DNS-kivonás. Mindkét mintavételi módszer hatékonynak bizonyult a genetikai vizsgálatokhoz, és a minták típusát tekintve (toll, ill. vér) gyakorlatilag nem volt különbség a DNS-kivonás (93,6%, ill. 98,4%) és az ivarmeghatározás (96,3%, ill. 98,4%) hatékonyságában. A mikroszatellitafragmensek meghatározása során a vérminták elemzésének 71,2%-a volt sikeres, míg a tollak esetében a szlovákiai mintákból lényegesen kisebb arányú volt a sikeres meghatározás (13,6%), mint a hasonló hazai mintáknál (100%), amelynek oka nagy valószínűséggel a tollak eltérő tárolási módjában kereshető. A mitokondriális DNS-szekvenciák elemzése során a megfelelően tárolt, vedlett tollakból származó minták nagyobb arányban bizonyultak használhatónak, mint a vérminták (sikerességi arány 82,6%, ill. 29,2%). Mivel mindkét vizsgált módszer jelentősen leegyszerűsíti a terepi mintavételt, és eredményeik alapján mindkét eljárással megfelelő DNS nyerhető ki a különböző genetikai vizsgálatokhoz (az egyes meghatározások eredményességét azonban jelentősen befolyásolhatja a mintavétel módszere és a minták tárolási módja), lehetőség nyílik a fajtól (veszélyeztetettség, kezelhetőség), ill. a rendelkezésre álló anyagi lehetőségektől függően választani a két módszer közt. | In addition to conservation biological genetic studies, there is a growing need for the verification of the origin of animals and animal products. Sample collection is a serious problem in the case of wild, endangered or stress sensitive species. Non-invasive techniques are required by most of these species (shed hair, feathers, and droppings), while invasive methods (e.g. blood samples) can be applied only occasionally, when the animals are handled because of other reasons (i.e. medical examination, ringing, cleaning the cages). The stress caused by the collection of blood samples can be reduced by using a process designed for taking small amounts of blood for genetic examinations. One of these methods is the use of the IsoCode STIX (TM) paper. In this study the authors compared two sampling methods (shed feathers vs. IsoCode STIX (TM)) based on the results of DNA extraction, genetic sexing, DNA profiling and mitochondrial DNA sequencing of eastern imperial eagles of the Carpathian basin. In their study they examined the DNA extracted from 687 shed feathers (collected without disturbing the animals) and 127 blood samples collected from Slovakian eagle chicks during the ringing procedure. Both methods proved to be efficient enough to retrieve DNA in adequate quality and quantity for genetic analyses. They found no significant difference between the two types of samples (feather and blood) in the efficiency of DNA extraction (93.6% and 98.4%) and sexing procedures (96.3% and 98.4%). 71.2% of the blood samples yielded a correct DNA-profile, while the results from feathers differed significantly according to the origin of samples. Only 13.6% of the Slovakian feather samples gave a proper DNA-fingerprint, while this ratio was 100% among the Hungarian samples. This difference can most likely be explained by the different storage conditions of feathers. The properly stored Hungarian shed feathers proved to be more usable than the blood samples in the analyses of the mitochondrial DNA sequences (82.6% vs. 29.2%). According to their results, both sampling methods (shed feathers and blood samples collected on special impregnated paper) provide appropriate DNA for genetic examinations, furthermore the sampling is much simpler, and the tests can be performed quickly and precisely, however the efficiency differed according to the type of analyses, the collection method and the storage conditions.

Actions (login required)

Edit Item