A transoesophagealis echokardiográfia szerepe Staphylococcus aureus okozta bacteriaemiákban = Role of transoesophageal echocardiography in the evaluation of bacteriemia caused by Staphylococcus aureus

Bálint, Olga Hajnalka and Temesvári, András and Prinz, Gyula (2007) A transoesophagealis echokardiográfia szerepe Staphylococcus aureus okozta bacteriaemiákban = Role of transoesophageal echocardiography in the evaluation of bacteriemia caused by Staphylococcus aureus. Orvosi Hetilap, 148 (2). pp. 59-63. ISSN 0030-6002 (print); 1788-6120 (online)

Text oh.2007.27721.pdf Restricted to Repository staff only until 31 January 2027. Download (503kB)

Abstract

Bevezetés: A Staphyloccocus aureus bacteriaemia kezelése és prognózisa attól függ, hogy szövődött-e endocarditisszel. A transoesophagealis echokardiográfiának kulcsszerepe lehet az infektív endocarditis diagnózisának felállításában. Célkitüzés: A szerzők vizsgálatának célja a transoesophagealis echokardiográfiával igazolt endocarditises betegek jellemzőinek bemutatása volt. Módszer: A Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet Echokardiográfiás Laboratoriumában 1998. október és 2002. március között Staphyloccocus aureus-pozitív hemokultúra miatt 24 beteget vizsgáltak transoesophagealis echokardiográfiával (15 férfi és 9 nő). Közülük 11 esetben natív billentyű-, 8 esetben korai műbillentyű-, 2 esetben késői műbillentyű- és 3 esetben pacemaker-endocarditis gyanúja merült fel. A betegadatok feldolgozása retrospektív módon történt. Eredmények: Infektív endocarditis 13 esetben igazolódott, 7 esetben a fertőzés közösségben szerzettnek bizonyult. Vegetatio 11 esetben volt kimutatható, ebből egy esetben bal kamrai thrombus volt fertőzött. Négy esetben paravalvularis leaket találtak, 2 esetben abscessus igazolódott. A hét infektív natív billentyű endocarditis közül 3 ép billentyűn alakult ki. Tizenegy esetben nem igazolódott infektív endocarditis, 9 betegben a Staphyloccocus aureus-fertőzés nosocomialis volt. Az infektív endocarditisben szenvedő betegek csoportjából 8 beteg került műtétre, 3 beteget akut, 3 beteget szubakut és 2 beteget pedig krónikus stádiumban operáltak meg. Két operált beteget vesztettek el, egyik akutan került műtétre. Az infektív endocarditis miatt csak antibiotikummal kezeltek közül 4 beteg meggyógyult, 1 beteg pedig meghalt. A 11 beteg közül, akiknél infektív endocarditis nem igazolódott vizsgálataik szerint, 7 gyógyult, 4 meghalt. Egy betegnél a sectio során (4 héttel a transoesophagealis echokardiográfia után) derült fény korai műbillentyű-endocarditisre. Következtetések: A Staphyloccocus aureus-pozitív hemokultúrájú betegeknél a transoesophagealis echokardiográfia kizárhatja vagy igazolhatja az infektív endocarditis meglétét. A közösségben és a nosocomialisan szerzett Staphylococcus aureus-bacteriaemia egyaránt okozhat infektív endocarditist natív billentyűn, thrombuson vagy intracardialis idegen szöveten. Treatment and prognosis of bacteriemias caused by Staphylococcus aureus is different, whether only bacteriemia is present or it is complicated with endocarditis. Transoesophageal echocardiography may have a role in evaluation of bacteriemias caused by Staphylococcus aureus to confirm or exclude infective endocarditis. The aim of this study was to characterize patients with infective endocarditis. Patients and Method: We reviewed the patients studied with transoesophageal echocardiography at our institute between October 1988 and March 2002. The reason for transoesophageal echocardiography was bacteriemia caused by Staphylococcus aureus. A total of 24 patients data were analyzed, 15 male and 9 female. Suspicion of infective endocarditis was in 11 patients with native valves, in 8 patients early after prosthetic valve implantation, in 2 patients late after prosthetic valve implantation and in 3 patients after pacemaker implantation. Patient’s data were analyzed retrospectively. Results: Thirteen patients had infective endocarditis and 7 of them had community acquired infection. Native valve, prosthetic valve and left ventricular thrombus were the infected tissues. Vegetation was present in 11 patients, one of them was infection of the left ventricular thrombus. Paravalvular leak was found in 3 patients and abscess in 2. Three out of 7 patients with native valve infective endocarditis presented on a structurally normal valve. Eleven patients had no infective endocarditis, in 9 of them there was nosocomial bacteriemia. Surgery was performed in 8 patients with infective endocarditis: 3 with acute, 3 with subacute and 2 with late infection. Two patients died after surgery, one of them had acute infection. Four medically treated patients were cured and one died. From the 11 patients without infective endocarditis 7 were cured and 4 died. At the autopsy infective endocarditis was diagnosed in one out of 4 patients. Transoesophageal echocardiography was performed in this patient 4 weeks before death. Conclusion: The authors’ date suggest, that transoesophageal echocardiography is the diagnostic tool for differentiation between bacteriemia and infective endocarditis. The infective endocarditis in both community acquired and nosocomial Staphylococcus aureus bacteriemia can cause infective endocarditis on native valves, in thrombus and on intracardiac materials.

Actions (login required)

Edit Item