A clarithromycin-rezisztencia magyarországi epidemiológiája Helicobacter pylori-fertôzésben = The Hungarian epidemiology of clarithromycin resistance in Helicobacter pylori infection

Buzás, György Miklós and Lotz, Gábor and Kiss, András (2007) A clarithromycin-rezisztencia magyarországi epidemiológiája Helicobacter pylori-fertôzésben = The Hungarian epidemiology of clarithromycin resistance in Helicobacter pylori infection. Orvosi Hetilap, 148 (31). pp. 1461-1467. ISSN 0030-6002

Text oh.2007.28013.pdf Restricted to Repository staff only until 31 August 2027. Download (335kB)

Abstract

Az antibiotikum-érzékenység az eradikációs kezelés sikerének fontos meghatározója. Célkitűzés: A dolgozat célja a clarithromycin-rezisztencia gyakoriságának meghatározása és a magyarországi adatok áttekintése. Módszer: A) Gasztroenterológiai szakrendelésen vizsgált 238, véletlenszerűen kiválasztott eset biopsziás anyagából fluoreszcens in situ hibridizációval határozták meg a Helicobacter pylori törzs elsődleges és másodlagos clarithromycin-rezisztenciájának gyakoriságát és annak összefüggését a demográfiai adatokkal. B) Az 1995–2006 közötti irodalomból meghatározták a chlarithromycin-rezisztencia gyakoriságát, jellegét és időbeli változását. C) Elemezték a clarithromycin forgalmi adatait. Eredmények: A) A primer clarithromycin-rezisztencia gyakorisága 17,3%, amely az esetek 47,4%-ában teljes, 52,6%-ban részleges. A másodlagos rezisztencia gyakorisága 55,5%-os. A primer rezisztencia és az életkor ( r = 015), női nem ( r = 0,10) és a dohányzás ( r = 0,16) között gyenge, de pozitív összefüggést észleltek. B) A hazai irodalomban 8 dolgozatban 775 betegben mérték fel az antibiotikum-érzékenységet. A fenotípusmódszerekkel észlelt elsődleges rezisztencia 3,9%, míg fluoreszcens in situ hibridizációval országosan 17,0%-os rezisztenciát észleltek. Az eredmények között regionális különbségek vannak. A másodlagos rezisztencia országos aránya 53,5% fenotípus-, 49% genotípusmódszerrel. C) 1993 és 2005 között a clarithromycin forgalma ötszörösére emelkedett. Megbeszélés: A fluoreszcens in situ hibridizációval vizsgált primer rezisztencia hazai prevalenciája lényegesen magasabb a fenotípusmódszerek arányánál. A jelenség feltételezhetően összefügg a makrolidok fokozott használatával. | Introduction: Antibiotic susceptibility is a major determinant of the eradication treatment outcome and its local determination is recommended in all regions. Aims: The purpose of the study is the assessment of the current prevalence of clarithromycin resistance in our district and an overview of the Hungarian data. Methods: A) Biopsy samples were randomly selected from 238 cases examined at the Department of Gastroenterology. The resistance to chlarithromycin was determined by fluorescence in situ hibridization. B) Hungarian congress abstracts dealing with resistance to clarithromycin, published between 1995 and 2006, were reviewed and the prevalence and change over time of the resistance was studied. The use of clarithromycin since its introduction in 1993 was analysed. Results: A) The prevalence of primary clarithromycin resistance was 17.3%. and it was complete in 47.4% and partial in 52.6%. The rate of secondary resistance was of 55.5%. There was a weak positive correlation between age ( r = 0.15), female gender ( r = 0.10) and smoking ( r = 0,16) and prevalence of resistance. B) Claritromycin resistance was addressed in 8 papers, including 775 cases. The prevalence of resistance determined by phenotypic methods was 3.9%, while fluorescence in situ hibridization detected the resistance in 17.0% of the cases. Regional differences were encountered. Secondary resistance was met in 55.5% using phenotypic and in 49.0% with genotypic methods. C) The use of clarithromycin increased fivefold between 1993–2005. Discussion: The prevalence of clarithromycin resistance determined by genotypic method is increased as compared to the results of earlier phenotypic methods, which could be due to the more extensive use of macrolides.

Actions (login required)

Edit Item