Mi a metonímia? Elméletek és kísérletek a metonímia-kutatásban = What is metonymy? Theories and experiments in metonymy research

Bencze M., Ildikó (2009) Mi a metonímia? Elméletek és kísérletek a metonímia-kutatásban = What is metonymy? Theories and experiments in metonymy research. Magyar Pszichológiai Szemle, 64 (4). pp. 677-696. ISSN 0025-0279

Text mpszle.64.2009.4.4.pdf Restricted to Repository staff only until 31 December 2029. Download (183kB)

Abstract

A metonímiát sokáig olyan szóképnek tekintették, amely két fogalom közti érintkezési kapcsolaton, kontiguitáson alapul: az egyik fogalomnak, a kifejezőnek a nevét átvisszük a másiknak, a kifejezendőnek a jelölésére, és annak értelmében használjuk. A holisztikus kognitív nyelvészet ehhez képest átértékelte a metonímia fogalmát, akárcsak a metaforáét. Kognitivista felfogásban a metonímia elsősorban konceptuális folyamat, és ennek megfelelően a metonimikus kapcsolatok tulajdonképpen olyan konceptuális relációk, amelyek nemcsak a nyelvhasználatunkra jellemzőek, hanem meghatározzák a mindennapi gondolkodásmódunkat, viselkedésünket. Számos kutató azonban túl általánosnak tartja a kognitív metonímiafelfogást. Szerintük a metonimikus kifejezések nagyrészt elliptikus szerkezetek, s így a szavak szemantikai struktúrájából, a szintaktikai szerkezetekből, valamint a pragmatikai tényezőkből kiindulva próbálják megmagyarázni a jelenséget. A metonímia feldolgozását tesztelő pszicholingvisztikai kísérletek eredményei azonban egyelőre mindkét állítást alátámasztják. Eszerint egyes típusok megértése konceptuális relációk aktiválódása, míg más típusoké a hiányos nyelvi szerkezet rekonstruálása által történne. Úgy tűnik, a metonímia egy rendkívül összetett jelenség, ahol a különböző típusok mellett különböző feldolgozási stratégiákkal is számolnunk kell. | For a long time metonymy was held to be a figure of speech in which a name of one concept is substituted for that of another closely associated concept. Compared to this, holistic cognitive linguistics reevaluated the concept of metonymy. From this point of view metonymy is first of all a conceptual process, thus metonymic relations are in effect conceptual relations which characterize not only our language use but also our everyday life, thought and behaviour. However, many researchers think that the cognitive approach of metonymy is too general. In their opinion metonymic expressions are essentially elliptical structures, and they try to explain the phenomenon by studying the semantic structures of words, the syntactic structures of sentences, and pragmatic factors. For the present, results of psycholinguistic experiments which analyse how we comprehend metonymic expressions support both approaches. Accordingly, in the case of some metonymic types comprehension takes place through the activation of metonymic relations, while in other cases hearers (or readers) have to complement the elliptical linguistic structure. It seems that metonymy is a very complex phenomenon where besides the different metonymic types we have to consider various processing strategies.

Actions (login required)

Edit Item