REAL

Percutan transhepaticus fémstent behelyezésével kezelt májkapuvéna-szűkületek májátültetés után = Percutaneous transhepatic metallic stent placement for the treatment of post-transplantation portal vein stenosis

Doros, Attila and Nemes, Balázs and Fehérvári, Imre and Görög, Dénes and Gerlei, Zsuzsa and Németh, Andrea and Hartmann, Erika and Deák, Pál Ákos and Fazakas, János and Tóth, Szabolcs and Kóbori, László (2009) Percutan transhepaticus fémstent behelyezésével kezelt májkapuvéna-szűkületek májátültetés után = Percutaneous transhepatic metallic stent placement for the treatment of post-transplantation portal vein stenosis. Orvosi Hetilap, 150 (26). pp. 1231-1234. ISSN 0030-6002

[img] Text
oh.2009.28607.pdf
Restricted to Repository staff only until 30 June 2029.

Download (912kB)

Abstract

A májátültetés rutinszerűen, jó eredménnyel alkalmazott eljárás a végstádiumú májelégtelenség kezelésében. A transzplantáció után kialakuló éreredetű szövődmények közül a legritkább a májkapuér-szűkület. Ennek intervenciós radiológiai megoldását mutatjuk be három eset kapcsán. Célkitűzés: A portalis véna szűkületének sebészi kezelése kockázatos, különösen a korai poszttranszplantációs időszakban. Az intervenciós radiológiai beavatkozások általában kis megterheléssel, kevés szövődménnyel alkalmazhatók. Célunk bemutatni a percutan transhepaticus fémstentbehelyezés biztonságosságát, eredményességét. Módszer: Háromszázkilencvenhat májátültetés után összesen három esetben (0,07%) észleltük az anasztomózis korai beszűkülését. Ezekben az esetekben ultrahangvezérelt percutan transhepaticus venaportae-punkciót végeztünk vékony tűvel, majd koaxiális tágítókatétert alkalmazva stent behelyezésére alkalmas introducert vezettünk át a májszöveten. A szűk anasztomózisba nitinol (2 esetben), illetve acél (1 esetben) öntáguló fémstentet helyeztünk. Az introducer eltávolítása közben a parenchymás járatot egy alkalommal embolizációs spirállal, egyszer pedig sebészi szivacsrészecskékkel embolizáltuk. A harmadik esetben embolizáció nem történt. Eredmények: A kezelés mindhárom esetben sikeres volt. A beavatkozással kapcsolatban szövődményt nem észleltünk. Két esetben az indikációt jelentő hasi folyadék mennyiségének csökkenése, egy esetben a nyelőcső-varicositas visszafejlődése jelentette a klinikai kép javulását. Mindhárom esetben ultrahangos és komputeres rétegvizsgálat is igazolta a szűkületek sikeres kezelését. Két beteg a beavatkozás után 10, illetve 39 hónappal jól van. Egy beteget a beavatkozás után egy hónappal többszervi elégtelenség miatt elvesztettünk. Következtetés: A venaportae-anasztomózis szűkületeinek kezelésére a percutan transhepaticus kanülálás és öntáguló fémstent behelyezése biztonságosan és sikeresen alkalmazható. | Liver transplantation is a routinely used therapeutic choice in the treatment of end stage liver disease. Portal vein stenosis is a rare vascular complication after liver transplantation. We report the interventional radiological management of three cases of portal vein stenosis. Aim: The surgical management of portal vein stenosis can be hazardous for the patient and the transplanted liver in the early post-transplantation period. In general, interventional radiological methods are tolerable for patients and can be safely performed with high success rate. The aim of this report is to analyze the feasibility, the risks and the efficacy of the percutaneous transhepatic self expanding metallic stent placement into the portal vein. Method: Three of the 396 liver transplantations cases in Budapest developed significant portal vein stenosis. In these cases, ultrasound guided percutaneous transhepatic portal vein puncture with fine needle was performed. The tract was dilated with a coaxial dilator set, and an adequately sized sheath introducer was inserted into the liver parenchyma. Two nitinol and one stainless steel self expanding metallic stent were implanted at the stenotic portal vein anastomoses. The tract was embolized with gelfoam particles (1 case), or coils (1case). In the third patient no tract embolization was performed. Result: All treatments were technically successful, without minor or major complications. In two cases the amount of free abdominal fluid decreased significantly, and in the third case the esophageal varicosity regressed. The morphological success was documented with ultrasound and computed tomography examination. Two patients are alive and well after 10 and 39 months of follow up, while the third patient died after one month in multi organ failure. Conclusion: Percutaneous transhepatic metallic stent placement for the treatment of post-transplantation portal vein stenosis is a safe and effective method.

Item Type: Article
Additional Information: Együttműködési megállapodás alapján archiválva
Subjects: R Medicine / orvostudomány > R1 Medicine (General) / orvostudomány általában
Depositing User: Violetta Baliga
Date Deposited: 17 Aug 2018 08:24
Last Modified: 17 Aug 2018 08:32
URI: http://real.mtak.hu/id/eprint/77220

Actions (login required)

Edit Item Edit Item