A természetes interferon helye és lehetőségei a krónikus C-hepatitis kezelésében: a stopszabály miatt a kombinált antivirális terápiából kizárt betegek kezelésével szerzett tapasztalataink = The role and the possibilities of natural interferon treatment for chronic hepatitis C: Our experiences with natural interferon treatment for patients debarred from combined antiviral treatment due to the STOP rule

Horváth, Gábor and Tolvaj, Gyula and Halász, Tünde and Stotz, Gyula (2007) A természetes interferon helye és lehetőségei a krónikus C-hepatitis kezelésében: a stopszabály miatt a kombinált antivirális terápiából kizárt betegek kezelésével szerzett tapasztalataink = The role and the possibilities of natural interferon treatment for chronic hepatitis C: Our experiences with natural interferon treatment for patients debarred from combined antiviral treatment due to the STOP rule. Orvosi Hetilap, 148 (33). pp. 1545-1550. ISSN 0030-6002 (print); 1788-6120 (online)

Text oh.2007.28178.pdf Restricted to Repository staff only until 31 August 2027. Download (1MB)

Abstract

A krónikus C-hepatitis leghatékonyabb, és így elsőként választandó terápiája a pegilált interferon + ribavirinkezelés. A kezelés igen magas költsége miatt, döntően anyagi megfontolások alapján született a stopszabály, melynek lényege, hogy a nem kellő virológiai választ mutató betegek kezelését félbe kell szakítani; hátránya, hogy „kiejti” azokat a betegeket, akiken a kezelés hatására a májbetegség aktivitása megszűnik, vagy igen jelentősen csökken („biokémiai válasz”), bár víruspozitívak maradnak. Célkitűzés: Több irodalmi adat is alátámasztja, hogy az interferonkezelés még a relapser, illetve nonresponder esetekben is csökkenti a fibrosis progresszióját, lassítja, vagy meg is előzheti a cirrhosis kifejlődését, valamint csökkenti a hepatocellularis carcinoma kialakulásának a kockázatát. E megfontolások alapján a hazai szakmai protokoll lehetővé teszi a stopszabály alapján a kombinált kezelésből kizárt betegek kezelésének folytatását természetes interferonnal. Betegek és módszer: A szerzôk 15, a pegilált interferon + ribavirinkezelésből kizárt beteg (8 férfi, 7 nő, életkor 35–63, átlag: 48,8 év; HCV-genotípus: 1b minden esetben; HAI-átlag: 6,7, SD: ± 5,03; stage-átlag: 1,75 SD: ± 0,9) kezelését folytatták természetes interferonnal 16–36 (átlag: 23,7) hétig. Az összes kezelési idő 48–52 hét, az utánkövetési idő legalább 6 hónap volt. A kontrollcsoport 18 pegilált interferon + ribavirinkezelésből kizárt beteg (7 férfi, 11 nő, életkor: 32–63, átlag: 48,7 év, HCV-genotypus: 1b, HAI-átlag: 10,1, SD: ± 4,8; stage-átlag: 2,0 SD: ± 0,6). Az utánkövetési idő legalább 6 hónap volt. Eredmények: A két csoport adatai között szignifikáns különbség nem volt. A pegilált interferon + ribavirinkezelés hatására az ALT-érték kifejezetten csökkent (73,4 U/l SD: ± 25,5 versus 45,9 U/l SD: ± 22,1), és ez a csökkenés a természetes interferonkezelés és az utánkövetési idő alatt is változatlan maradt (45,7 U/l SD: ± 15,1, illetve 49,3 U/l SD: ± 19,4 U/l; p < 0,001). A kontrollcsoportban az ALT-szint csökkent (108,5 U/l SD: ± 69,8 versus 86,0 U/l SD: ± 82,8) a pegilált interferon + ribavirinkezelés hatására, de a kezelés elhagyása után relapsus következett be (ALT: 99,7 U/l SD: ± 60,9). A pegilált interferon + ribavirinkezelésre virológiailag nonresponder (! < 2 log10) betegeken a kezelés elhagyására a vírusszám a kiindulási értékhez képest nagyságrenddel nőtt. A természetes interferonkezelés a vírusreplikációt képes kontrollálni (ezt a vírustiter emelkedést megakadályozza), de a természetes interferonkezelés elhagyását e betegeken is hasonló vírustiter-emelkedés követi. A természetes interferonkezelés alatt a szubjektív mellékhatásokat a betegek enyhébbnek ítélték. Leukopenia, thrombocytopenia ritkábban és kisebb mértékben fordult elő, mint a kombinált antivirális kezelés során. A betegek számára a természetes interferonkezelés technikai nehézségei (heti háromszori injekciózás, im. adagolás stb.) nem jelentettek komoly problémát, amiben nyilván jelentős része volt annak, hogy e kényelmetlenségeket ellensúlyozta az a pozitív pszichés hatás, hogy nem maradnak kezelés nélkül. Következtetés: A szerzők a kis esetszám miatt messzemenő következtetések levonására nem vállalkozhatnak. A természetes interferonkezelés kedvező hatása e betegcsoportban további bizonyításra szorul. Nagyobb betegcsoporton, hosszabb utánkövetési idővel végzett klinikai vizsgálat szükséges, melynek értékét jelentősen növelné, ha kontroll-májbiopszia is történne. Tapasztalataik alapján e szakmai protokoll által kínált lehetőség széles körű alkalmazását és az említett vizsgálat megszervezését ajánlják. The first choice, and the most efficient therapy for chronic hepatitis C is the pegylated interferon + ribavirin treatment. The introduction and application of the STOP rule (pegylated interferon + ribavirin treatment should be stopped in cases without sufficient virological answer for the therapy at the 12th or 24th week of the treatment) is motivated by the very high cost of this treatment. Aims: The greatest problem of the application of the STOP rule is that these patients are not coming in for the proven advantages of one-year interferon treatment (arrest or decrease the inflammation, decrease or prevent the progression to liver cirrhosis, decrease probability or prevent the development of hepatocellular carcinoma), which were observed almost in virologically slow-, partial-, or non-responder patients who received one-year interferon therapy. Based on these data, the official Hungarian treatment protocol allows and recommends the continuation of the antiviral treatment by natural interferon for patients whose pegylated interferon + ribavirin treatment should have been stopped because of the STOP rule. Patients and methods: 15 patients whose pegylated interferon + ribavirin treatment should have been stopped because of the STOP rule (8 men, 7 women, age: 35–63, mean: 48,8 years, HCV genotype: 1b, HAI mean: 6,7, SD: ± 5,03; stage: mean: 1,75 SD: ± 0,9) treatment was continued with natural IFN for further 16–36 (mean 23,7) weeks. The total treatment duration was 48–52 weeks. The duration of follow-up was at least 6 months. Control group: 18 patients whose pegylated interferon + ribavirin treatment should have been stopped because of the STOP rule (7 men, 11 women, age: 32–63, mean: 48,7 years, HCV genotype: 1b, HAI mean: 10,1, SD: ± 4,8; stage mean: 2,0 SD: ± 0,6). The duration of follow-up was at least 6 months. Results: There is no significant difference between the two groups. The ALT level significantly decreased (73,4 U/l SD: ± 25,5 versus 45,9 U/l SD: ± 22,1) due to pegylated interferon + ribavirin treatment, and remained at this level during the natural interferon treatment and the follow up (45,7 U/l SD: ± 15,1, and 49,3 U/l SD: ± 19,4 U/l; p < 0,001). The difference is significant. The ALT level decreased (108,5 U/l SD: ± 69,8 versus 86,0 U/l SD: ± 82,8) due to pegylated interferon + ribavirin treatment, but increased after the cessation of the therapy (99,7 U/l SD: ± 60,9) in the control group. The biochemical response (significant reduction of ALT level) which was detected during the pegylated interferon + ribavirin treatment remained permanent during the continuation and after the cessation of the therapy in the natural interferon treated group, while relapse occurred in every case in the control group. The viral load increased at least 1 log10 after cessation of the therapy in pegylated interferon + ribavirin treatment non-responder patients. The natural interferon treatment was able to control the viral replication (prevent the increasing of the viral load), but after the termination of natural interferon dosage similar elevation of viral load was observed. The subjective side effects of natural interferon treatment were rarely and milder. Leucopenia and thrombopenia occurs rarely and was milder than that during the pegylated interferon + ribavirin therapy. Conclusions: The patients have no difficulty in the application of natural interferon; probably the positive psychic effect of the fact that they have not been debarred from treatment compensated the technical hardness (three injections weekly). A wide range of the application of this therapeutic possibility, and further studies with larger number of patients are suggested.

Actions (login required)

Edit Item