Botulinumtoxin-kezelés infantilis cerebralis paresisben = Botulinum toxin treatment in children with cerebral palsy

Terebessy, Tamás and Domos, Gyula and Hevér, Dalma and Horváth, Nikoletta and Kiss, Sándor and Szőke, György (2019) Botulinumtoxin-kezelés infantilis cerebralis paresisben = Botulinum toxin treatment in children with cerebral palsy. Orvosi Hetilap, 160 (28). pp. 1105-1111. ISSN 0030-6002

Preview

Text 650.2019.31415.pdf Download (261kB) | Preview

Abstract

Absztrakt: Bevezetés: Infantilis cerebralis paresisben, gyermekkorban, a spasticitas oldására a botulinumtoxin kedvező hatását széleskörűen igazolták. A járáskép javítására, a másodlagos deformitások és az ortopédiai műtétek megelőzésére, valamint a toxin hosszú távú kedvező eredményeire jelenleg nincs egyértelmű evidencia. Célkitűzés: Tanulmányunkban arra kerestünk választ, hogy rövid távon milyen eredmények érhetők el a toxin használatával, és a szülők hogyan értékelik gyermekük botoxkezelését. Módszer: Első betegcsoportunkban 18 gyermek musculus (m.) triceps surae kezelését, majd izomnyújtás céljából gipszelését végeztük. Második betegcsoportunkban 12 esetben történt többszintű alsó végtagi injektálás. Beavatkozás előtt és 4–6 héttel utána meghatároztuk az alsó végtagok ízületi mozgásterjedelmét, az izomtónust és a spasticitast. A második csoport járóképes gyermekein megfigyeléses és 3D-járásanalízist végeztünk. Rögzítettük a mellékhatásokat, és a gyermekek állapotáról szubjektív szülői véleményt kértünk. Eredmények: Első betegcsoportunkban bokaízületi mozgásterjedelem-javulást, izomtónus- és spasticitascsökkenést észleltünk. A második csoportban enyhült a csípő flexiós contracturája, javult a csípőabductio és a poplitealis szög. A megfigyelt járáskép és a műszeres mérések eredményei ugyanakkor alig változtak a botox hatására. A toxinkezelés farmakológiai időtartama alatt néhány esetben észleltünk múló, enyhe mellékhatásokat. Társuló pozitív hatásokról is kaptunk szülői visszajelzést: egyöntetűen jobb közérzetről, könnyedebb mozgásról, 3 esetben a nem injektált felső végtagok funkciójának javulásáról, 1-1 betegnél a dysarthria és a dysphagia csökkenéséről számoltak be. Következtetés: Vizsgálatunk megerősíti, hogy a spasticus m. triceps surae botoxkezelése gipszeléssel jelentős dorsalflexiós javulást eredményezhet. Proximális izomcsoportok érintettsége esetén a többszintű botulinumtoxin-kezelés ízületi mozgásterjedelem-javulást eredményezhet, de a járásképet eseteinkben kevéssé javította. Az ajánlások betartásával a botoxkezelés jelentős mellékhatásokat nem okoz. Az észlelt pozitív társuló hatások további vizsgálata szükséges. Orv Hetil. 2019; 160(28): 1105–1111. | Abstract: Introduction: Botulinum toxin is used for decreasing spasticity, improving gait pattern and preventing secondary deformities and orthopedic surgeries in children with cerebral palsy. Despite its wide use, there is no evidence for the long-term beneficial effect of the toxin. Aim: The authors focused on the short-term effects of the toxin and on the subjective evaluation done by the parents about the botox treatment. Method: First, the calf muscle of 18 children was treated and casting was also performed. In our second patient group, multilevel lower limb injection was done in 12 cases. Joints’ range of motion, muscle tone and spasticity were assessed before and 4–6 weeks after treatment. In ambulatory children, gait analysis was done. Side effects were recorded and parental opinion about the treatment was requested. Results: Increased ankle range of motion and decreased muscle tone and spasticity were seen in our first patient group. In the second group, hip flexion contracture became milder and hip abduction and the popliteal angle improved. However, gait analysis results only slightly changed after botox treatment. Occasional mild and transient adverse effects were observed during the pharmacologically active period of the toxin. Associate beneficial effects were also reported such as better comfort, easier movements, improving function of the non-injected upper limb, decreasing dysarthria and dysphagia. Conclusion: Our study strengthens the observation that botox treatment of the spastic calf muscle together with plaster casting can result in improved ankle dorsiflexion. Multilevel botox treatment can improve lower limb joints range of motion, however, gait pattern remains unchanged. The administration of botulinum toxin with respect to the guidelines has no major adverse effects. Further studies are needed to clarify the observed beneficial associate effects of the toxin. Orv Hetil. 2019; 160(28): 1105–1111.

Actions (login required)

Edit Item