A kelet-közép-európai országok publikációs kibocsátásai és nemzetközi együttműködései: trendek és változások 1997 és 2016 között = Publication output and collaboration of Central and Eastern European countries 1997–2016

Csomós, György (2019) A kelet-közép-európai országok publikációs kibocsátásai és nemzetközi együttműködései: trendek és változások 1997 és 2016 között = Publication output and collaboration of Central and Eastern European countries 1997–2016. TÉR ÉS TÁRSADALOM, 33 (3). pp. 127-149. ISSN 0237-7683 (print); 2062-9923 (online)

Preview

Text csomos_kelet_2019.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (2MB) | Preview

Abstract

A kelet-közép-európai országok politikai-társadalmi-gazdasági változásai az 1990-es évek elején lehetővé tették az európai és a globális gazdasági térbe való integrálódást. Az időszak fordulatot hozott a régió országainak tudományos életében is, hiszen a tudomány felszabadult a korábbi politikai és ideológiai kontroll alól. A régió országai viszonylag gyorsan és intenzíven alakítottak ki tudományos együttműködéseket a világ vezető tudományos hatalmaival, alapvetően az Egyesült Államokkal és Németországgal. Az elmúlt két évtizedben tapasztalható gazdasági fejlődésnek, a megváltozott együttműködési mintának és egyes tudománypolitikai okoknak köszönhetően a régió publikációs kibocsátása folyamatosan emelkedik, a publikációk rangosabb folyóiratokban jelennek meg, továbbá ingadozásokkal, de emelkedik a régió országainak idézettségi hatása is. A tudománymetriai indikátorok alakulására döntő hatást gyakorol, hogy a társszerzők mely országokból származnak. Megfigyelhető, hogy a legnagyobb kibocsátással és a legmagasabb idézettségi hatással rendelkező kelet-közép-európai országok társszerzős közleményeiben az Egyesült Államok és/vagy Németország megjelenése messze meghaladja a régiós átlagot. A nemzetközi tudományos együttműködés relatív erősségének a vizsgálata ellenben azt tükrözi, hogy az utóbbi 20 évben az intraregionális tudományos kapcsolatok váltak meghatározóvá, bár domináns külső szereplők hídszerepe nélkül a kapcsolatok nem feltétlenül lennének számottevők. A nemzetközi kollaboráció relatív erősségének vizsgálata arra is rámutat, hogy a posztkommunista országok intenzívebbé vált tudományos együttműködésének az Európai Unióhoz történt csatlakozás újabb lendületet adott, továbbá a kezdeti, tudományos rendszereket is érintő elkülönülési törekvéseket a tudományos kapcsolatok élénkülése követi (pl. Csehország és Szlovákia, a balti vagy a délszláv államok között).

Actions (login required)

Edit Item