Realizmus, mérséklet, tragédia Szűcs Zoltán Gábor: A politika lelke. A politikai realizmus elméleti és eszmetörténeti nézőpontból. Budapest: MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, 2018.

Illés, Gábor István (2019) Realizmus, mérséklet, tragédia Szűcs Zoltán Gábor: A politika lelke. A politikai realizmus elméleti és eszmetörténeti nézőpontból. Budapest: MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, 2018. POLITIKATUDOMÁNYI SZEMLE, 28 (1). pp. 117-123. ISSN 1216-1438

Preview

Text ig.pdf Download (236kB) | Preview

Abstract

Szűcs Zoltán Gábor A politika lelke című könyve a realista politikaelmélet hazai önreflexiójának első monográfiája. Némileg mesterkélt megfogalmazásom azzal magyarázható, hogy a politikai realizmus mibenlétét, ahogy Szűcs is hangsúlyozza könyvében (41–44.), aligha ragadhatjuk meg kielégítően egy definíció segítségével. Sokkal inkább bizonyos toposzok (például: a politika konfliktusos, az univerzális morális normák orientáló ereje korlátozott, az érzelmeknek és a szenvedélyeknek döntő szerepe van a politikában, a rend és a modus vivendi megteremtése nem lebecsülendő politikai teljesítmény, az ítélőképesség kiemelkedően fontos politikusi képesség, az emberek képességeik alapján egyenlőtlenek, stb.) különféle összekapcsolódásai alkotják a különböző realizmusokat. Mondhatnánk akár úgy is, Wittgensteintől kölcsönözve, hogy a realista politikaelméleteket „családi hasonlóságok” kapcsolják össze (Wittgenstein 1998, 67. §.). Sokféle realizmus van tehát, illetve beszélhetünk a realizmus fokozatairól is (minél több realista toposzt integrál magába egy politikaelmélet, annál inkább realista). Ha elfogadjuk ezt a tág realizmus-felfogást, amelyet Szűcs alkalmaz, az 1990 utáni magyarországi politikaelméletnek gazdag realista tradíciója van. Szűcs könyve azzal hoz újdonságot a magyarországi politikaelméletbe, hogy megkíséreli az említett előfeltevések egymáshoz való viszonyát szisztematikusan elemezni. Ez azzal a feltételezéssel jár együtt, hogy az egyes toposzok összekapcsolódása nem teljességgel esetleges, legalább bizonyos mértékig – ahogy Szűcs írja – „csomagban fogadjuk vagy utasítjuk el” őket (41.). Ezen törekvésében a kortárs angolszász politikaelmélet egyik aktuális tendenciáját követi, amelyet például William Galston, Andrew Sabl vagy Allison McQueen nevei fémjeleznek (lásd a 42–43. oldal áttekintő táblázatát).

Actions (login required)

Edit Item