Depressziószűrés a várandósgondozásban. Eredmények Békéscsaba körzetéből = Depression screening in the pregnancy care Results from the area of Békéscsaba

Hompoth, Emőke Adrienn and Gálosi, Natália and Becsei, László and Töreki, Annamária (2020) Depressziószűrés a várandósgondozásban. Eredmények Békéscsaba körzetéből = Depression screening in the pregnancy care Results from the area of Békéscsaba. Orvosi Hetilap, 161 (10). pp. 374-381. ISSN 0030-6002

Preview

Text 650.2020.31659.pdf Download (388kB) | Preview

Abstract

Absztrakt: Bevezetés: Bár a várandósság általában vágyott állapot, mégis megvannak a maga nehézségei, melyek megterhelők lehetnek, így lehangoltság, depresszió alakulhat ki. Ennek prevalenciája a nemzetközi szakirodalomban 6,58–26,7%, magyar mintákon 6,5–17,9%. Célkitűzés: A 2014-ben Békéscsabán elindult, a várandósság alatti és a szülés utáni depressziószűrés adatainak elemzése: a patológiás arány felmérése, illetve a demográfiai tényezők és a depressziós tünetek mértéke közötti összefüggések vizsgálata. Módszer: 2019 augusztusáig 1708 nő vett részt a szűrésben, melynek lebonyolítását a védőnők végzik: ők magyarázzák el a program lényegét, töltetik ki és értékelik az Edinburgh Postnatal Depression Scale kérdőívet mindhárom trimeszterben, valamint a szülés után is egyszer-egyszer. Szükség esetén pedig javasolják a kitöltőnek, hogy vegye igénybe a szűrőprogram részeként a pszichológiai intervenciót. Eredmények: A négy mérési alkalom során a határérték feletti kérdőívek prevalenciája a következő: 15,31%, 14,29%, 11,87%, 12,68%. A teljes minta 18,27%-a mutatott legalább egyszer emelkedett depressziós tüneteket. A négy mérési alkalom depresszió-pontértékei szignifikánsan, közepes erősséggel korreláltak egymással. Emellett mind a négy mérési alkalommal szignifikánsan magasabb volt a depressziószintje azoknak a nőknek, akik nem tervezték várandósságukat. Az első trimeszterben volt szignifikáns összefüggés a korral és a családi állapottal: a 21 év alatti, illetve az egyedülálló nők szignifikánsan magasabb depressziószintet mutatnak a 21 évnél idősebb, illetve a kapcsolatban/házasságban élő társaikhoz képest. A paritással tendenciaszerű kapcsolat volt a második trimeszterben: a multiparáknak tendenciaszerűen magasabb volt a pontértékük. Következtetés: A magas prevalencia, valamint a depressziószint állandósága megerősíti a szűrés és a pszichológiai intervenció fontosságát, hiszen korábban találtak összefüggést a depresszió és bizonyos szülészeti komplikációk között. Egyes demográfiai faktorok mint rizikótényezők jelezhetik, hogy ki a veszélyeztetettebb. Orv Hetil. 2020; 161(10): 374–381. | Abstract: Introduction: Pregnancy is usually desired, yet it has its own difficulties that can be overwhelming, thus depression might occur. The prevalence of this is 6.58–26.7% in the international literature and 6.5–17.9% in Hungarian studies. Aim: The aim was to analyze the data of the perinatal depression screening program of Békéscsaba which started in 2014. We wanted to study the pathological rate and the connection between demographic data and depression symptoms. Method: Until august 2019, 1708 women took part in the program. The screening is done by perinatal nurses: they explain the aims and hand over the Edinburgh Postnatal Depression Scale three times during pregnancy and once postpartum. They also suggest women in need to attend the psychological intervention as part of the screening. Results: The prevalence of the pathological questionnaires were 15.31%, 14.29%, 11.87%, and 12.68% at the four measuring occasions. In the whole sample, 18.27% of women had pathological score at least once. The depression scores of the four measurements correlated significantly with each other. Women who did not plan their pregnancies had higher level of depression in all four measurements. In the first trimester, women who were under 21 years old and/or were single had higher depression scores. In the second trimester, multipara women tended to have higher scores. Conclusion: The high prevalence and the constant level of depression emphasize the importance of the screening and psychological intervention, as previous studies found connection between depression and some perinatal complications. Some demographic factors can indicate more vulnerable women. Orv Hetil. 2020; 161(10): 374–381.

Actions (login required)

Edit Item