A Kovács-tarkalepke (Melitaea telona kovacsi Varga, 1967) (Lepidoptera: Nymphalidae) diszperziós képességének és élőhelyválasztásának vizsgálata az Aggteleki-karszt területén

Tóth, János Pál and Bereczki, Judit and Varga, Zoltán Sándor (2010) A Kovács-tarkalepke (Melitaea telona kovacsi Varga, 1967) (Lepidoptera: Nymphalidae) diszperziós képességének és élőhelyválasztásának vizsgálata az Aggteleki-karszt területén. TERMÉSZETVÉDELMI KÖZLEMÉNYEK, 16. pp. 65-78. ISSN 1216-4585

Preview

Text 04_toth_lepke_65.pdf Download (980kB) | Preview

Abstract

A Kovács-tarkalepke (Melitaea telona kovacsi) egy pontomediterrán faj szubendemikus, természetvédelmi szempontból fontos, védett alfaja. Elterjedése jelentősen csökkent és fragmentálódott az utóbbi évtizedekben. Populációinak megőrzését célzó kezelések kidolgozásához fontosak ezek biológiai sajátságaira, mint a tápnövény- és élőhelyválasztásra, a diszperziós képességre és mozgásmintázatra vonatkozó ismeretek. Ezek tisztázásának eddig akadálya volt, hogy a közelrokon nagy tarkalepkétől (Melitaea phoebe) való faji különállóságát csak a legutóbbi években tisztázták. 2009 májusában 4 alkalommal 10 mintavételi helyen 307 M. telona kovacsi és 139 M. phoebe egyedet jelöltünk meg, amelyek 12%-át sikerült visszafognunk. Felmértük a mintavételi területeken a lárvális tápnövény (Cirsium pannonicum) és a legfontosabb nektárforrás (Dianthus pontederae) denzitását. Eredményeink azt mutatják, hogy a M. telona kovacsi egyedei kevéssé helyhez kötöttek, számukra az egymástól több száz méterre levő foltok is elérhetőek, azonban nagy sűrűségben csak ott fordulnak elő, ahol a lárvális tápnövény magas denzitású. Ezeken a mintavételi helyeken az ubiquista M. phoebe aránya alacsony volt, míg a degradáltabb gyepeken magasabb. Adataink arra engednek következtetni, hogy az élőhelyválasztásnál a legfontosabb a lárvális tápnövény magas denzitása, míg a nektárforrás jóllehet fontos, de a lárvális tápnövénnyel szemben másodlagos jelentőségű.

Actions (login required)

Edit Item