Fűvetés hatása a parlagfű (Ambrosia artemisiifolia L.) tömegességére egy tiszaalpári fiatal parlagon

Komoly, Cecília and Türei, Dénes and Csathó, András István and Pifkó, Dániel and Juhász, Melinda and Somodi, Imelda and Bartha, Sándor (2012) Fűvetés hatása a parlagfű (Ambrosia artemisiifolia L.) tömegességére egy tiszaalpári fiatal parlagon. TERMÉSZETVÉDELMI KÖZLEMÉNYEK, 18. pp. 283-293. ISSN 1216-4585

Preview

Text komoly_mtbk18_2012.pdf Download (478kB) | Preview

Abstract

A felhagyott szántóföldek regenerációjának elősegítésére egyre növekvő területen alkalmaznak valamilyen gyeprekonstrukciós technikát. Ez gyakran alacsony diverzitású fűmagkeverék vetését jelenti. A vetett füvek között általában kompetitív fajok is vannak, ezek vetése hatékony eszköz lehet a gyomnövények megfékezésére. Vizsgálatainkat egy Tiszaalpárhoz közeli fiatal parlagon végeztük, melyet másodlagos szikes rétek illetve homoki- és lösz- sztyeprétek vesznek körül. A kísérlet során veresnadrág-csenkesz (Festuca pseudovina Hack.), - mely az adott társulásban természetes társulásalkotó lehet - és társulásidegen angolperje (Lolium perenne L.) magokat vetettünk. Megvizsgáltuk, hogy a fűvetés milyen hatással van a szántók felhagyását követően gyakran nagy tömegben megjelenő parlagfű borítására, és összehasonlítottuk a különböző vetések diverzitását. Az eredmények szerint a fűvetés az első két évben visszaszorította parlagfüvet, az angolperje jobban, mint a veresnadrág-csenkesz. Három év után a parlagfű borítása a teljes területen elenyésző volt. A csenkeszes-vetés diverzitása magasabb volt, és szerkezete nem volt erősen hierarchikus, mint az angolperjés kezelésé. Ezért restaurációs célokra inkább a természetes társulásalkotó faj vetését javasoljuk a hagyományos extenzív művelési módok fenntartása mellett.

Actions (login required)

Edit Item