A munkafüggôség szociodemográfiai és pszichés háttere, elterjedtsége a hazai felnôtt lakosság körében: egy országos reprezentatív felmérés eredményei

Kun, Bernadette and Magi, Anna and Felvinczi, Katalin and Demetrovics, Zsolt and Paksi, Borbála (2020) A munkafüggôség szociodemográfiai és pszichés háttere, elterjedtsége a hazai felnôtt lakosság körében: egy országos reprezentatív felmérés eredményei. PSYCHIATRIA HUNGARICA, 35 (3). pp. 289-306. ISSN 0237-7896

Text Kun_etal_2020_PH_munka_olaap.pdf - Published Version Restricted to Registered users only Download (242kB)

Abstract

Összefoglalás: Bevezetés: Bár a munkafüggõség fogalmának meghatározása az 1970-es évekre nyúlik vissza, a területen folytatott kutatások csupán az elmúlt évtizedekben váltak intenzívvé. A munkafüggõség esetében is megjelennek a más viselkedési addikciókra jellemzõ tünetek, például tolerancia, intrapszichés és interperszonális konfliktusok, illetve megvonásos tünetek. A munkafüggõség elterjedtségét reprezentatív lakossági felmérés keretében eddig csupán egy országban (Norvégiában) vizsgálták. Kutatásunk célja az volt, hogy feltárjuk a munkafüggõség magyarországi elterjedtségét, továbbá azonosítsuk a szociodemográfiai és pszichés rizikó- és protektív tényezõit. Módszerek: A vizsgálat a 18–64 éves népesség bruttó 2477, nettó 2274 fõs, országos reprezentatív mintáján készült 2015-ben, a 18–34 éves fiatal felnõtt populáció felülreprezentálásával. A 18–64 éves súlyozott minta nagysága 1490 fõ. Az adatfelvétel ún. „kevert”, a személyes kérdezést és önkitöltõs elemeket egyaránt alkalmazó módszerrel zajlott. A szociodemográfiai jellemzõkre irányuló kérdések mellett az alábbi kérdõíveket alkalmaztuk: Bergen Munkafüggõség Skála, Derogatis-féle Tünetlista, Barratt Impulzivitás Skála és WHO Általános Jóllét Skála. Eredmények: A 18–64 éves felnõtt lakosság 4,7%-a (hibahatár ± 1,07%) veszélyeztetett a munkafüggõség szempontjából, amely az aktuálisan munkavégzõk körében 8%-os (hibahatár ± 1,38%) elõfordulást jelent. Bináris logisztikus regresszióelemzéseket alkalmazva kiderült, hogy a munkafüggõség kockázatát az alábbi tényezõk növelik: nõi nem, munkával való elégedettség, egészségi állapottal való elégedetlenség, pszichés tünetek intenzívebb jelenléte és magasabb impulzivitás (elsõsorban motoros impulzivitás). Következtetés: Elemzéseink segítségével azonosítottuk a munkafüggõség több rizikófaktorát is, s ezen eredményeink mind a jövõbeli kutatások, mind pedig a klinikai, mind munkapszichológiai területen dolgozó szakemberek számára is jól hasznosíthatók lehetnek. Eredményeink továbbá arra utalnak, hogy a munkafüggõség az obszesszív-kompulzív spektrum hipotézis mentén inkább a dimenzió impulzív végpontjához van közelebb

Actions (login required)

Edit Item