Izolált mezőföldi löszvölgyek fragmentált növényzetének tájökológiai vizsgálata = Landscape ecological studies on isolated loess vegetation fragments in Mezőföld region

Horváth, András (2011) Izolált mezőföldi löszvölgyek fragmentált növényzetének tájökológiai vizsgálata = Landscape ecological studies on isolated loess vegetation fragments in Mezőföld region. Project Report. OTKA.

Preview

Text 48785_ZJ1.pdf Download (6MB) | Preview

Abstract

A pályázatban a mezőföldi lösznövényzet tájökológiai és állomány szintű vizsgálatát végeztem el. Megállapítottam, hogy a löszvegetáció fragmentációja több léptékben következett be, a fragmentumok hierarchikusan egymásba ágyazódnak, méretükön kívül a köztük levő élőhelymátrix szempontjából is jelentősen különböznek. A Mezőföldön a löszgyep fragmentumok fajainak propagulumforrásai jó minőségűek (sok a löszvegetációra jellemző faj), de általában távol vannak. A mezőföldi parlagok szomszédságában rendelkezésre álló progalumforrások minősége szerint a parlagszukcesszió sebessége időben és térben eltérő, várhatóan egyre lassuló. A tájtörténeti elemzések kimutatták, hogy a 150-250 évvel ezelőtti erdősültség eltérő mértéke szerint a mezőföldi tájrészeknek két típusa különíthető el. Kiderült, hogy a szomszédos élőhelyek állapota az eredeti löszgyepek jelenlegi állapotára kisebb hatást gyakorol, mint a gyepek jelenlegi és egykori használata. Ha a gyepet erőteljes zavarás nem éri, az inváziós fajoktól mentes gyomos szegély a löszgyepek fennmaradását nem veszélyezteti. Más régiók löszgyepjeivel való összehasonlítás során kimutattam, hogy a hasonló dinamikai állapotú félszáraz löszgyepek términtázati szervezettsége jelentős mértékben konzisztens: a tapasztalt regionális florisztikai eltérések nem befolyásolják. Ez, és más cönológiai vizsgálatok eredményei is indokolták, hogy a xeromezofil löszgyep társulást (Euphorbio pannonicae - Brachypodietum pinnati) elkülönítsem, leírását megadjam. | In the project I studied the loess vegetation of Mezőföld region at landscape and community level. I revealed that the fragmentation of loess vegetation occurred at several spatial scales, the fragments are embedded in hierarchical way and differ in size and surrounding habitat-matrix. The propagule sources of the loess grassland fragments are rich in native species, but they are at a distance. The speed of secondary succession in abandoned arable lands varies in space and time due to available propagule sources; probably it becomes slow. Land-use history studies showed that two types of landscapes in Mezőföld can be distinguished according to extent of remaining woods 150-250 years ago. It has been revealed, that the actual ecological state of native loess grassland patches more depends on current and past use, but it less depends on ecological state (e.g. naturalness) of neighbouring habitats. If a loess grassland stand has not a strong disturbation it can not be threatened by its weedy edge free of invasive alien species. By comparing loess grasslands of different regions I showed that the spatial pattern organization of xeromesophilous loess grasslands is significantly consistent, because it can not be affected by considerable regional floristic differences. This fact and several other results of coenological studies motivate me to define xeromesophilous loess grassland association (Euphorbio pannonicae - Brachypodietum pinnati) and offer its detailed description.

Actions (login required)

Edit Item