A referenciális attitűdkifejezések értelmezését determináló faktorok vizsgálata csecsemőkorban = Investigation of the factors determining the interpretation of referential attitude expressions in infancy

Gergely, György and Egyed, Katalin and Kéri, Rita and Király, Ildikó and Krekó, Kata (2010) A referenciális attitűdkifejezések értelmezését determináló faktorok vizsgálata csecsemőkorban = Investigation of the factors determining the interpretation of referential attitude expressions in infancy. Project Report. OTKA.

Preview

PDF 63808_ZJ1.pdf Download (229kB) | Preview

Abstract

Kutatásunk a kulturális ismeretátadás humán-specifikus mechanizmusára vonatkozó ‚Természetes Pedagógia‘ hipotézis alapfeltevéseit tesztelte 10-, 14-, és 18-hónapos korban. Eredményeink igazolták, hogy az osztenzív-kommunikatív jegyek két beépített értelmezési előfeltevést aktiválnak a csecsemőkben (1. A referenciális ‚genericitás‘ elvét és 2. A ‚közös kultúrális tudás‘ elvét), melyek hatására a kommunikatív helyzetben megfigyelt deiktikus referensre irányuló új intencionális cselekvéseket a csecsemők általánosítható, generikus, illetve univerzálisan hozzáférhető közös tudást közvetítő kulturális ismeret-manifesztációként értelmezik. Ugyanezek a cselekvések nem-kommunikatív helyzetben megfigyelve epizódikus, személy- és helyzet-specifikus értelmezést kapnak. A jelen vizsgálatok az osztenzív-kommunikatív jegyek hipotetizált értelmezés-módosító hatásának csecsemőkori vizsgálatát a kulturális ismeretátadás két új területére terjesztették ki: a referenciális érzelemkifejezések tárgy-központú értelmezésére, illetve az eszközfajták funkció-alapú reprezentációjának kialakulására. Az osztenzív kommunikatív jegyek értelmezés-irányító szerepére irányuló hipotézisek mindkét területen igazolást nyertek. | This research project investigated two central assumptions of the theory of Natural Pedagogy that postulates a human-specific evolved social-communicative learning mechanism dedicated to the efficient intergenerational transmission of cultural knowledge. We tested in 10-, 14-, and 18-month-olds the hypothesis that ostensive-communicative signals activate two built-in interpretiv biases in young infants (1. The assumption of genericity of referential content, and 2. The assumption of shared or common cultural knowledge) as a result of which when a novel intentional action directed to a deictically identified referent is observed in an ostensive-communicative context, infants interpret it as a manifestation of generalizable, generic, and universally shared and accessible cultural knowledge. The same actions when observed in a non-communicative context, however, are interpreted as episodic events inducing person- and situation-specific attributions only. Our present studies provided supporting evidence for both of these assumptions of Natural Pedagogy theory in two novel domain of knowledge acquisition: a) the early capacity to set up ‚object-centered‘ vs. ‚person-centered‘ interpretation for others‘ referential emotion-expressions, and b) the early capacity for function-based object individuation and function-based representation of artefact kinds.

Actions (login required)

Edit Item