Klasszikus és távérzékelési élőhelytérképezés komplex alkalmazási lehetősége az Ipoly, mint természetes állapotú vízfolyás mentén = Possibilities of Complexly Applying Traditional Habitat Mapping and Remote Sensing on the Natural Wet Habitats Along the Ipoly River

Járdi, Ildikó and S.-Falusi, Eszter and Pápay, Gergely and Saláta, Dénes and Penksza, Károly (2020) Klasszikus és távérzékelési élőhelytérképezés komplex alkalmazási lehetősége az Ipoly, mint természetes állapotú vízfolyás mentén = Possibilities of Complexly Applying Traditional Habitat Mapping and Remote Sensing on the Natural Wet Habitats Along the Ipoly River. TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK / JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY, 18 (2). pp. 141-146. ISSN 1589-4673

Preview

Text 05_Jardi_et_al.pdf Download (996kB) | Preview

Abstract

Jelen tanulmány az Ipoly mente ártéri élőhelyeinek klasszikus és távérzékelési módszerrel készült élőhelytérképeinek összevetésével és alkalmazási lehetőségeivel foglalkozik. A módszer a természetes ökológiai folyamatok bemutatása mellett, az emberi tájhasználat (legeltetés, kaszálás) hatásainak megismerésére is jó példa, komplex volta miatt pedig alkalmas a tájban és a vegetációban bekövetkező változások bemutatására, általánosításra. A kiválasztott mintaterület olyan jellegzetes vegetáció-együttes, aminek a monitorozása a táji szintű változások szempontjából, a szélesebb tájegységre is kiterjeszthető. A vizsgálatban több kérdésre kerestük a választ, minthogy található-e átfedés a Sentinel 2 műholdképek pixel adatai és a terepi térképezés között, ha igen, milyen mértékű, illetve az eltérések mely élőhely kategóriák esetében mutathatók ki? Továbbá a normalizált vegetációs index (NDVI) és a térképezett élőhely kategóriák között kerestük az esetleges összefüggéseket. Az élőhelyfoltok jelölésében az Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (ÁNÉR) kategóriarendszerét vettük alapul. A kapott eredmények alapján a vízterek és az urbánus területek jól elkülöníthetők más természetes élőhelyektől. Egyes természetes vegetációtípusoktól is elhatárolást tapasztaltunk, ilyenek többek között a gyepek és a fás vegetációk. A klasszikus élőhelytérképezés foltjai egyezést mutattak a távérzékelési adatokkal, mintegy jó kontrollként is működtek. Ezen túl az egyes foltokon belüli izolált részek is kimutathatók, ami további információval szolgál a területhasznosításról, hiszen a legeltetés szempontjából gyakorlati jelentőséggel is bír.

Actions (login required)

Edit Item