A városrehabilitáció társadalmi hatásai = Social Consequences of Urban Renewal

Csizmady, Adrienne and Csanádi, Gábor and Kocsis, János Balázs and Kőszeghy, Lea and Tomay, Kyra (2012) A városrehabilitáció társadalmi hatásai = Social Consequences of Urban Renewal. Project Report. OTKA.

Preview

Text 68509_ZJ1.pdf Download (154kB) | Preview

Abstract

A kutatás során a városrehabilitáció hatásait vizsgáltuk két mintaterületen. A belső városrészek átalakulásának viszonylag új keletű formáját jelenti a szociális városrehabilitációs projekt. Ezek nagy tőkeigényűek, a rehabilitáció több évig elhúzódhat és az eredmény nem gyors, illetve nem feltétlenül látványos,és csak akkor lehet sikeres, ha több egymással látszólag csak kevéssé összefüggő területen is koordinált előrelépést sikerül elérni. A rehabilitáció másik formája, a lebontásos-újjáépítési stratégiát alkalmazó átépítés, ahol ugyan a meghirdetett célok között kiemelt helyen szerepel a rászorulók reménytelen helyzetének javítása, azonban a munkálatok megkezdése mögött sokszor nem annyira a leromlott, slumosodott területen élők helyzetének javítása, hanem az ingatlanpiaci viszonyok megváltozása áll. A Belső-Erzsébetvárosban a népszámlálási adatok elemzése 2001-ig még viszonylag kis népességcserét mutatott. A rehabilitáció hatására a 2005-2009 között eltelt időben felgyorsult a népességcsere (nem csak a szándékolt, de a fejlesztések és a bizonytalan helyzet miatt a spontán népességcsere is). A studentifikációnak egyre erőteljesebb jelei mutatkoznak. A területen egyrészt megnőtt az egyetemre/főiskolára járó lakók aránya, akik jelentős része lakást (szobát) bérel, kisebb része a család által örökölt vagy vásárolt lakásban lakik. Jelentős részük a belvárosi életet csak átmenetinek tekinti, amint lehetősége adódik inkább zöldövezetbe fog költözni. | International examples show that there are various strategies for encouraging some social groups to move to the city centre. The renovation process had similar effects in Budapest, but only in very limited areas. As we have observed the new residents in the inner city are higher status groups from other cities. They could find good opportunities in urban reconstruction programs, or in newly built high status dwellings in the central city. The most important question in this process is its effect on the lower-status groups of the area, who are forced to move out. In some cases, moving away is desirable for them as well -this is the only solution for them. Because of the constant uncertainty in the renovation process and the fear that they have to leave their home, many of the residents postponed refurbishments and now they feel trapped in their own social housing. It seems impossible to sell these flats. Many residents only want to move into a less insecure situation. For policy-makers, the “de-concentration of poverty” often seems to be good idea in the form of exporting it to other parts of the city, or to the countryside. These social groups are the most vulnerable and powerless ones in the articulation of their interests, so the question of price remains: do these social groups have to pay the social cost of the renovation that was carried out to benefit higher-status social groups?

Actions (login required)

Edit Item