A szavak hatalma. A 2010-es vörösiszap-katasztrófa az üzenet-befogadási folyamatok szemszögéből

Szabó, Krisztina (2015) A szavak hatalma. A 2010-es vörösiszap-katasztrófa az üzenet-befogadási folyamatok szemszögéből. JEL-KÉP: KOMMUNIKÁCIÓ KÖZVÉLEMÉNY MÉDIA, 4 (2). pp. 25-43. ISSN 0209-584X

Preview

Text JelKep_2015_2_Szabo_Krisztina.pdf - Published Version Download (692kB) | Preview

Abstract

Válság, krízis, katasztrófa, pánik. E kifejezések mindegyike alkalmas olyan közfigyelemre méltó események leírására és jellemzésére, mint amilyen hazánkban a 2010. októberi vörösiszap-katasztrófa volt. Bár a szaknyelv pontos definíciókat ad e kategóriákra, világosan meghatározva, hogy mely helyzetekre alkalmazhatók, a lakossági tájékoztatás során e kikötéseket gyakran figyelmen kívül hagyják. A média piaci szemléletű, nézettségnövelő reprezentációi és a kríziskommunikációs szakemberek törekvései (például a lakossági pánik elkerülésére és az emberek pszichológiai, lelki egyensúlyának megőrzésére) sok esetben éles ellentétben állnak egymással. Így tehát a „definíciós pontatlanság” – például, hogy válságként, krízisként, katasztrófaként vagy pánikként utalunk egy-egy szituációra – kétélű fegyver lehet. Az egyes szavaknak, kifejezéseknek lehet preventív, eufemizáló jellegük azzal a törekvéssel, hogy a toleranciaküszöb szintje alatt tartsák a közvéleményt, másfelől viszont a drámai hatás fokozására, az események jelentőségének hangsúlyozására vagy éppen a hírérték növelésére is szolgálhatnak. Könnyen belátható tehát, hogy koránt sem mindegy: a gyors, szakszerű válaszreakciót igénylő szituációkban mely kifejezések alkotják a lakosság számára megfogalmazott üzeneteket. A szavaknak ugyanis kiemelt jelentőségük, súlyuk van, különösen akkor, amikor az egyes kimenő tartalmaknak számos befogadói igényt – tájékoztatás, megnyugtatás, eligazítás, koordinálás stb. – kell kielégíteniük. A válságkommunikáció során az adott helyzetet személyesen elszenvedő alanyoknak mint üzenetbefogadóknak a viselkedését különféle, ún. válaszhierarchia-modellekkel lehet leírni, melyek az első kommunikációs aktusoktól kezdve az érzelmi befolyásolás szakaszán át egészen a cselekvésre ösztönzésig mutatják be a kommunkációs válaszfolyamatokat. Tanulmányomban a 2010-es vörösiszap-katasztrófa példáján mutatom meg a válságkommunikáció tartalombefogadást és -értelmezést érintő nehézségeit, rávilágítva, hogy milyen súlya van a közreadott tájékoztató üzenetek megfogalmazásának és szókészletének az adott krízishelyzetet elszenvedők számára.

Actions (login required)

Edit Item