A magyar nyelvjárások mondattani alapú elhatárolása = The Distribution of the Hungarian Dialects by Syntax

Hegedűs, Attila and Gerstner, Károly (2012) A magyar nyelvjárások mondattani alapú elhatárolása = The Distribution of the Hungarian Dialects by Syntax. Project Report. OTKA.

Preview

PDF 81854_ZJ1.pdf Download (76kB) | Preview

Abstract

Általános tudománytörténeti tapasztalat, hogy az európai nyelvek nyelvjárásainak leírásában, az egyes nyelvjárásterületek egymástól való elhatárolásában hangtani tényezők játszották a legfontosabb szerepet. A szintaktikával összefüggő jelenségeket azonban igen hosszú ideig egyáltalán nem vagy csak ritkán tekintették a leírási keret részének. Mindezek a magyar dialektológiát is jellemzik. A szintaktikai jelenségeknek a nyelvjárási leírásba való bevonására az 1980-as évektől kezdődően vannak próbálkozások a magyar dialektológiában. Ezek egyikét képviseli a jelen kutatás, mely a mondattan egyik speciális jelenségét (vonzathasználat) tette meg kutatása tárgyának. A kutatás a szóföldrajz eszközeivel mutatja be a vizsgált jelenségeket. Legfontosabb részét a jelenségtérképek és a hozzájuk kapcsolódó elemzések alkotják. A kutatópontok száma (128) nagyjából a fele az Új magyar nyelvatlasz kutatópontjai számának. A térképlapok részletes, konkrét elemzése nem merül ki az adott vonzathasználat egyszerű megállapításában, hanem szemantikai, szemléleti, sőt kontaktológiai tényezőket is figyelembe vesz. Összefoglalóan az elvégzett kutatás eredményeiről: 1) A mondat vonzatszerkezetén alapuló vizsgálat nem rajzolja át a nyelvjárási területek határait; 2) Megfigyelhetjük egyes vonzatok változását, ami általános jelenség; 3) A vonzatosság alapján kisrégiókat lehet körül-határolni. | It is a common experience in the history of research when dealing with the description of the dialects of the European languages, that in separating the different dialectal areas from each other, the most important role is played by the phonetical factors (number, accuracy and realization of phonemes). Syntactical phenomena were considered not to be the part of such descriptions or just rarely in a very low extent. These features are true for the Hungarian dia-lects as well. In Hungarian dialectology there are attempts from the 1990s to involve syntactical fea-tures also in the description of dialects. This very research is one of these attempts, which is focusing on a special phenomenon (argument structures) of syntax. This research presents the examined phenomena through the tool of word geography. The most important parts of the research are the maps and the analysis of them. The number of the research points (128) is approximately the half of the research points published in Új magyar nyelvatlasz. The detailed specific analysis of the certain maps include also theoretical, syntactical and contactological factors besides the simple determination of the given argument structure. Summarizing the results of the research: 1) The examination based on the argument structure of the sentence does not change the borders of the dialectical regions; 2) We can follow the alteration of arguments, which is a common phenomenon; 3) On the basis of argu-ments one can enclose small regions

Actions (login required)

Edit Item