A vallásos attitűdök klasszifikációja az értelemmegélés és az aspirációk tükrében

Bence, Gergely and Zábó, Virág and Martos, Tamás and Vargha, András (2020) A vallásos attitűdök klasszifikációja az értelemmegélés és az aspirációk tükrében. MAGYAR PSZICHOLÓGIAI SZEMLE, 75 (2). pp. 175-192. ISSN 0025-0279

Preview

Text article-p175.pdf Available under License Creative Commons Attribution. Download (137kB) | Preview

Abstract

Háttér és célkitűzések A wulffi elméletet alapul vevő Kritika Utáni Vallásosság skála két dimenzión alapuló kiértékelése (Martos, Kézdy, Robu, Urbán és Horváth-Szabó, 2009) lehetőséget nyújt egy újfajta vallásosságtipológia létrehozására. Kutatásunk célja az volt, hogy a vallás iránti attitűdöket személyorientált statisztikai eljárások segítségével vizsgáljuk annak érdekében, hogy a valláshoz való személyes viszonyulás differenciáltabb típusait tárjuk fel. Módszer Hierarchikus agglomeratív és k-központú klaszteranalízist végeztünk el egy 1417 fős és egy 506 fős mintán, majd megbízhatóságát centroid módszerrel és egy újfajta validálási eljárással ellenőriztük (vö. Vargha, Bergman és Takács, 2016), majd a létrejövő klaszterstruktúrákat vizsgáltuk az értelemmegélés és értelemkeresés, valamint az aspirációk tükrében. Eredmények Az eredmények szerint azonosítható egy megbízható 7 klaszteres struktúra. A feltárt klasz- terek között megjelent a szakirodalom által sugallt klasszikus négy attitűddel közel azonos mintázat (Ortodoxia, Külső Kritika, Relativizmus, Második Naivitás). Három további típus kimutatása hozzájárult ahhoz, hogy a vallás iránti egyéni viszonyulásokról árnyaltabb képet tárjunk fel. Következtetések Az Ortodoxia és a Második Naivitás csoportba tartozók kedvezőbb, a Külső Kritika csoportjába tartozók kedvezőtlenebb pontszámot érnek el az értelemmegélés és -keresés, illetve az aspirációk tekintetében. A transzcendencia befogadása az értelmesség megélésének pozitív előrejezője.

Actions (login required)

Edit Item