Janzenista (vonatkozású) könyvek a Budapesti Egyetemi Könyvtárban, az Országos Széchényi Könyvtárban és a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában

Tüskés, Anna (2021) Janzenista (vonatkozású) könyvek a Budapesti Egyetemi Könyvtárban, az Országos Széchényi Könyvtárban és a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában. MAGYAR KÖNYVSZEMLE, 137 (4). pp. 492-515. ISSN 0025-0171

Preview

Text 7423-Article Text-38853-1-10-20220618.pdf Download (884kB) | Preview

Abstract

A janzenista könyvek és eszmék magyarországi közvetítését, jelenlétét és hatását mintegy száz éve kutatják. A témával az 1920-as évektől kezdve több évtizedig foglalkozó Zolnai Béla után Köpeczi Béla és Hopp Lajos főként II. Rákóczi Ferenc rodostói könyvtárában és munkáiban, valamint Mikes Kelemen életművében vizsgálta a kérdést. Az elmúlt harminc évben megjelent néhány, a 18. századi főúri és főpapi könyvtárak janzenista állományát vizsgáló tanulmány. Ennek ellenére – mint Tüskés Gábor nemrég megállapította – „Szinte semmit nem tudunk a mozgalom 17. századi magyarországi ismertségéről, s – néhány kivételtől eltekintve – hiányzik a 17–18. századi magyarországi könyvtárak janzenista anyagának Zolnai Béla 1944-es kísérletén túlmutató, módszeres számbavétele. Kutatásom során három, országos jelentőségű könyvtárban vizsgáltam a 17–18. században kiadott janzenista és janzenista vonatkozású könyvek jelenlétét. E könyvtárakba az elmúlt kétszáz évben – az Egyetemi Könyvtárba az 1635-ös alapításától kezdve – számos különböző, mára gyakran kideríthetetlen forrásból érkeztek kötetek. A kutatás eddig többnyire egy-egy könyvgyűjtő vagy kisebb intézmény janzenista állományát elemezte, részben azért, mert a számos különböző forrásból létrejött nagy könyvtárak nem kínálnak átfogó képet egy-egy tulajdonos érdeklődési köréről. A három általam vizsgált gyűjteményben egyaránt vannak ajándékozás vagy vásárlás nyomán egyben bekerült, gyakran nyomtatott katalógussal reprezentált kollekciók, de inkább a korábban szétszóródott gyűjtemények darabjai dominálnak. Tanulmányomban a tételek számbavételét követően a possessor- és olvasói bejegyzések vizsgálatával igyekszem azonosítani az egykori tulajdonosokat, használókat. A tulajdonosok azonosításához többek között felhasználtam a szegedi Somogyi-könyvtár és az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár online possessor-, ex libris-, super ex libris- és pecsétadatbázisát.

Actions (login required)

Edit Item