A citera főbb típusai és elterjedése magyar nyelvterületen

Brauer-Benke, József (2019) A citera főbb típusai és elterjedése magyar nyelvterületen. ETHNOGRAPHIA, 130 (1). pp. 45-71. ISSN 0014-1798

Preview

Text A citera főbb típusai és elterjedése magyar nyelvterületen.pdf Download (3MB) | Preview

Abstract

A történeti adatok és a múzeumi tárgyanyag áttekintése arra enged következtetni, hogy bár a különböző fogólapos citeratípusok az Alpok térségéből, német nyelvterületről eredeztethetőek, ezek magyar nyelvterületen való megjelenése sokkal inkább a csehmorva és a szlovák népcsoportok migrációihoz, illetve a magyar nyelvű csoportok olyan alkalmaihoz kötődnek, amikor más tájegységek lakosaival találkozhattak, mint a világháborúk és a több tájegység bevonásával létrejött folklórtalálkozók. Annak ellenére, hogy 1689–1782 között, három hullámban, az ún. „Schwabenzug” keretében a Dunántúl és a Bánság területére nagy számban és kisebb szórványokban az Alföld keleti és déli területeire is érkeztek német telepesek, nincs arra bizonyíték, hogy a különböző időpontokban elterjedő citeratípusok magyar nyelvterületen általuk terjedtek volna el, mert ez esetben Scheitholz elnevezéssel egy kulcsszekrényes hasábcitera típus jelent volna meg ezeken a területeken. Ezzel szemben a tombora elnevezésű, tőkés kialakítású hasábcitera megjelenése az Alföld északi részéről az 1770-es évekből adatolható először és ebben az időszakban az ún. „teréziánus” telepesek már szinte kizárólagosan a déli határvidéken állapodtak meg. A citera hangszernév magyar nyelvterületen való elterjedése a salzburgi vagy hasas citera típus elterjedéséhez köthető és a dunántúli elterjedése a bécsi divat 19. század eleji hatásának tűnik, illetve az alföldi és délkeleti irányú továbbterjedése sem hozható direkt összefüggésbe a német telepesekkel, mert a Schwabenzug időszaka már korábban lezárult. Habár a harmadik fő típussal, a kisfejes citerával kapcsolatban szintén felvetődik annak a lehetősége, hogy délnémet nyelvterületen alakulhatott ki, de a típus elterjedése sokkal inkább a csehmorva, majd a magyar nyelvű csoportok migrációival és interakcióival magyarázható és szintén nem hozható direkt összefüggésbe a német telepesek magyarországi megjelenésével. Ezzel kapcsolatban az adatok áttekintése alapján az a korábbi álláspont sem állja a továbbiakban a helyét, miszerint a kisfejes kialakítású és a dupla kottás kialakítású fogólapos citerák magyar sajátosságnak tekinthetőek. Ha már mindenképpen ilyen jellegű megközelítéssel kívánjuk a citera hangszertípust szemlélni, akkor a galambdúcos kialakítás és a csikófejes típusok sokkal inkább magyar sajátosságnak tűnnek, mert az eddigi adatok alapján ilyen típusok kizárólag a magyar nyelvű népesség körében ismertek. De azt is ki kell emelni ezzel kapcsolatban, hogy mivel a nyelvterület egészére nem jellemzőek ezek a citeratípusok, azokat emiatt sokkal inkább lokál- és nem etnospecifikus megoldásnak kell tekinteni. Ráadásul a hangszertörténeti kutatások összességében arra engednek következtetni, hogy néhány földrajzi vagy kulturális elszigeteltséggel magyarázható kivételtől eltekintve nem jellemző, hogy a hangszerek használata huzamosabb ideig, térben és időben egyetlen népcsoporthoz lenne köthető, ezért egy hangszertípus történeti áttekintése a hangszer történetéről szól, és a népcsoportokkal való kapcsolatok térben és időben folyamatosan változó tényezők, illetve az átadás, átvétel, helyi fejlesztések stb. szintjén bírnak csak jelentőséggel. Végül, de nem utolsósorban megemlítendő, hogy a neofolklorizmus negatív jelenségeként az tapasztalható, hogy a hagyományőrző citerazenekarok és népzenészek a Délvidéktől a Felföldig egységesülő módon, lassan kizárólagosan csak a hasas-kisfejes citera azon típusát kezdik el használni, amelynél az enyhén hasas ív három kisfejes résszel van kiegészítve. Amivel összességében az a probléma, hogy egyfelől nem egy széles körben elterjedt hagyományos típus, másfelől a különböző népzenei nyári táborok és egyéb rendezvények hatására olyan tájegységeken is kizárólagos típussá kezd válni, ahol korábban, a hagyományos kultúra időszakában nem is volt ismert.

Actions (login required)

Edit Item