DOHaD (Barker-hipotézis): egy betegségorientált, korszakalkotó, brit eredetű teória, magyar gyökerekkel

Csaba, György (2020) DOHaD (Barker-hipotézis): egy betegségorientált, korszakalkotó, brit eredetű teória, magyar gyökerekkel. ORVOSI HETILAP, 161 (16). pp. 603-609. ISSN 0030-6002

Preview

Text 1788-6120-article-p603.pdf Available under License Creative Commons Attribution. Download (253kB) | Preview

Abstract

A „developmental origin of health and disease” (DOHaD-) teória 1986-ban jelent meg, összehasonlító epidemioló- giai vizsgálatokkal bizonyítva a korai fejlődésben megmutatkozó kóros eltérések (például alul- vagy túltápláltság, csecsemőkori halálozás) statisztikai összefüggését felnőttkori nem kommunikábilis betegségek (például ischaemiás szívbetegségek, hypertonia) megjelenésével – és azóta széleskörűen elterjedt. A teória nagyon hasonló a hormonális imprinting koncepciójához, mely 6 évvel korábban jelent meg, és állatkísérletek alapján bizonyította a hormonszerű molekulákkal való perinatalis találkozás szerepét a felnőttkori endokrin és endokrin szabályozás alatt álló kóros jelenségek fellépésében. Ami mindkét teóriában azonos, az a perinatalis expozíció és a felnőttkori jelenség (betegség) összefüggése – ez az epigenetikai programozás zavarára utal. Barker a rendkívül fontos DOHaD-elmélet megalkotásakor már ismerte a hormonális imprintinget, amelyet a DOHaD lehetséges okának minősített, s ez bátoríthatta az elmélet kidolgozásakor. Barker szerint a DOHaD a nem fertőző betegségekre vonatkozik, de figyelembe véve, hogy a hibás hormonális imprinting az immunrendszer felnőttkori működését is alapvetően és életreszólóan befolyásolja, lehetséges a fertőző betegségek, sőt az élettartam érintettsége is. A perinatalis időszakon kívüli kritikus periódus még a pubertás, amikor hibás átprogramozódás fordulhat elő, de bizonyos, folyamatosan differenciálódó sejtrendszerekben (például az immunrendszerben) a hibás imprinting felnőttkorban is létrejöhet. A két teória nem versenyez egymással, de eltérő módszereket alkalmazva és azonos következtetésre jutva kiegészíti és támogatja egymást, számos betegség epigenetikai magyarázatát (hibás átprogramozás) adva meg. A DOHaD és előzménye, a hormonális imprinting tehát nemcsak teóriák, de realitások, melyeket a diagnosztikában éppúgy, mint a terápiában ajánlatos figyelembe venni. Végiggondolva az emberi alkotótevékenység tendenciáit, a DOHaD (és a hibás imprinting) jelentősége a közeli és távoli jövőben várhatólag növekedni fog.

Actions (login required)

Edit Item