A képalkotó diagnosztika jelentősége a COVID–19-fertőzött betegek ellátásában

Lovas, András and Hankovszky, Péter and Korsós, Anita and Kupcsulik, Szilvia Viola and Molnár, Tamás and Szabó, Zsolt and Babik, Barna (2020) A képalkotó diagnosztika jelentősége a COVID–19-fertőzött betegek ellátásában. ORVOSI HETILAP, 161 (17). pp. 672-677. ISSN 0030-6002

Preview

Text 1788-6120-article-p672-1.pdf Available under License Creative Commons Attribution. Download (764kB) | Preview

Abstract

A legújabb koronavírus-járvány a nagy esetszámban előforduló hypoxiás légzési elégtelen beteg miatt komoly kihívás elé állítja a gyakorló intenzív terápiás orvosokat. Mivel a COVID–19-megbetegedés kritikus állapotot okozó pato- mechanizmusában kiemelkedő helyen áll a tüdőgyulladás, a képalkotó vizsgálatok első helyen szerepelnek mind a diagnosztikában, mind a betegség lefolyásának utánkövetésében, illetve a lehetséges szövődmények felderítésében. Az eddigi irodalmi adatokat áttekintve bemutatjuk a mellkas-CT, a mellkasröntgen és a mellkasfali ultrahang jellemző eltéréseit, illetve ajánlásokat fogalmazunk meg a különböző vizsgálati modalitások használatának indikációira. A vírusfertőzés kezdeti, atípusos megjelenési képe a CT-vel észlelt, jobb alsó lebenyi, perifériás, többgócú tejüveghomály, amely hamar kétoldali, a középső és az alsó tüdőmezőket érintő elváltozássá fajul. A betegség progressziójával nő a konszolidált területek aránya, majd fibroticus rajzolatfokozódás jelenik meg. A SARS-CoV-2 vírus miatti speciális infekciókontroll-szabályok miatt a betegágy melletti ultrahangvizsgálatnak komoly szerepe van abban, hogy a fertőzött betegek minél kisebb számú egészségügyi személyzettel kerüljenek kontaktusba.

Actions (login required)

Edit Item