Munkahelyi stressz és egészségi állapot összefüggése a Hungarostudy 2013-as felmérés alapján

Salavecz, Gyöngyvér (2013) Munkahelyi stressz és egészségi állapot összefüggése a Hungarostudy 2013-as felmérés alapján. In: Magyar Lelkiállapot 2013. Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió, Budapest, pp. 89-105.

Text Munkahelyistressz_fejezet_2013.pdf - Accepted Version Restricted to Registered users only Download (205kB) | Request a copy

Abstract

A tanulmány a 2013-as Hungarostudy adatok alapján a magyar aktív dolgozók körében, a munkahelyi stressz és az egészségi állapot közti kapcsolatot vizsgálta. A Hungarostudy A 2013 magyar munkavállalók mintáján végzett vizsgálat igazolta, hogy az Erőfeszítés-jutalom egyensúlytalanság (EJE) modell keretein belül vizsgált munkahelyi stressz előrejelzője a hazai munkavállalók egészségének és jóllétének. A modell összetevői, az EJE és a túlvállaló magatartás meghatározója a depressziónak, a szubjektív jóllétnek, a szomatikus tünetek súlyosságának, a kockázatos alkoholfogyasztásnak és a dohányzásnak. A magyar munkavállalók körében kapott eredmények az egyéb pszichoszociális munkahelyi stressz tényezők egészségre gyakorolt hatását is megerősítik a munkahelyi bizonytalanság, a munkahelyi kontroll és a munkatársi támogatás esetében is. A vizsgált EJE modell feltételezése szerint az egyén igyekszik az egyensúlytalanságot feloldani erőfeszítései csökkentésével, vagy a jutalom maximalizálásával. Mindez megküzdő kapacitásától függően megnyilvánulhat cselekedeteiben, illetve kognitív, érzelmi szinten is. Ha az erőfeszítés-jutalom egyensúlytalansága tartósan, napi szinten jelen van és az alábbi feltételek bármelyike fennáll, valószínűsíthető az egyensúlytalanság fennmaradása: (a) ha a munkaerőpiacon nincs alternatív lehetőség, (b) a hosszú távú célok megvalósítása érdekében marad fent az állapot (pl. későbbi fizetésemelés, előléptetés reményében), (c) a túlvállalás magas motivációs szintje mellett. Így az erőfeszítés-jutalom egyensúlytalanság modelljében helyet kap a munka feladatok mellett az aktuális munkaerőpiaci viszonyok, társadalmi-gazdasági változások hatása is. 2013 és 2006 közötti változások szerint a munkahelyi stressz aránya, így az EJE is a társadalom szélesebb rétegeit érinti (18,3% vs. 28,6%). Az elmúlt hét év során a vizsgált mindegyik társadalmi csopportban megnövekedett a munkahelyi stressz tényezők jelenléte. A 2013-as felmérés alapján például a felsőfokú végzettség kisebb mértékben védőfaktor az EJE-vel vagy a munkahelyi bizonytalansággal szemben. A létező törvényi szabályozás a pszichoszociális kockázatok felmérésére, illetve ezeknek a kockázatoknak a megelőzésére, illetve csökkentésére kötelezi a munkáltatót. Erre a célra bizonyítottan hatékony stresszkezelési módszerek alkalmazására van szükség, amelyek növelik a stressztűrő képességét a munkavállalóknak, illetve olyan szervezeti szintű beavatkozások tervezése szükséges, amely a munkahelyi pszichoszociális környezet azon tényezőinek módosítására képes, amely ténylegesen hat a munkavállaló jóllétére, egészségi állapotára (Stauder és mtsai 2008). Magyarországon a Munka Törvénykönyve (Mt.) és a Munkavédelmi törvény (Mvt.) is előírja, hogy a munkát végzőknek joguk van a biztonságos és egészséges munkafeltételekhez. Ennek biztosítása elsődlegesen a munkáltató feladata. A pszichoszociális kockázatok fogalmát a munkavédelmi törvény 2008. január 1-jétől hatályos módosítása vezette be (87. paragrafus 1/H.). Szintén a munkavállalók egészségvédelmét szolgálja az Mvt. 44. paragrafusának 2008. január 1-től hatályos kiegészítése, amely szerint a munkát csak olyan munkakörülmények között és időtartamban lehet végezni, hogy az a munkavállaló egészségét, testi épségét ne károsítsa. A jogalkotás is elismeri, hogy a munkavégzés túl hossszú időtartama és a nem megfelelő munkakörülmények növelik az egészségkárosodás kockázatát (Rúzs és Berki 2008). A vizsgálat eredményei feltételezik, hogy a munkahelyi stressz káros egészségügyi következményei az elmúlt évek során egyre több munkavállalót fenyeget a hazai munkaerőpiacon. Ezért is sürgető a munkahelyi stressz csökkentésére vonatkozó jogszabályi előírások betartása és a munkahelyi mentálhigiéné fejlesztését célzó intervenciók bevezetése.

Actions (login required)

Edit Item