Magyar Nemzeti Bank: Markáns beruházási fordulat gyorsítja a növekedést

Balatoni, András (2017) Magyar Nemzeti Bank: Markáns beruházási fordulat gyorsítja a növekedést. KÜLGAZDASÁG, 61 (3-4). pp. 20-24. ISSN 0324-4202 (nyomtatott); 2732-0235 (elektronikus)

Preview

Text Kuelg_3_4_3_Konj_matheika_ca272d868f.pdf Download (274kB) | Preview

Abstract

A GDP jelentős gyorsulására számítunk az idei évben a beruházások két számjegyű növekedése miatt. A privát beruházásokat az emelkedő belső kereslet, a historikus mélyponton lévő kamatkörnyezet, valamint a jegybanki programok hatására oldódó hitelezési korlátok is támogatják. Az egyedi nagyberuházások szintén érdemben bővítik a bruttó állóeszköz-felhalmozást, emellett a lakáspiac várt felpörgése is növekedési impulzust ad a gazdaságnak. Az EU-s pénzek effektív lehívása és az állam saját forrásból finanszírozott beruházásai szintén jelentősen emelkednek a tavalyi alacsony bázishoz képest. Mindez azonban továbbra is alacsony, GDP-arányosan 1,6–2 százalék közötti eredményszemléletű költségvetési deficit mellett valósul meg, mindeközben az adósságráta az elkövetkező három évben változatlanul csökkenő pályán halad. Az emelkedő jövedelmek, a magas szinten stabilizálódó lakossági bizalom és a felhalmozott, historikusan magas nettó pénzügyi vagyon következtében a fogyasztás tavalyi évihez hasonló bővülésére számítunk. Az export a törékeny külső környezet miatt csak visszafogottan élénkül, szemben az import belső kereslet által vezérelt magas dinamikájával. A nettó export hozzájárulása a GDP-hez negatívvá válik, a folyó fizetési mérleg többlete pedig megfeleződik. Ezen a téren 2018- tól számíthatunk fordulatra, amikor az idei beruházások lassan termőre fordulnak, és a kiépített kapacitások emelik exportpiaci részesedésünket. Az inflációban rövid távon a bázishatások eredményeznek némi változékonyságot, míg középtávon a maginfláció fokozatos emelkedésére számítunk. A dinamikus fogyasztásbővülés és az enyhén növekvő nyersanyagárak támogatják az infláció emelkedését, ezzel szemben a visszafogott inflációs várakozások, a béremelések hatását tompító járulék- és társaságiadó-csökkentés, a célszint alatti eurózónás infláció összességében azt eredményezik, hogy a jegybank csak 2018 első felében éri el fenntarthatóan a 3 százalékos célját.

Actions (login required)

Edit Item