Gondolattöredékek az előkészítő ülésről a vád és a bizonyítás viszonylatában = Thought fragments of Preliminary Session in Relation to Accusation and Evidentiary Procedure

Horgos, Lívia (2022) Gondolattöredékek az előkészítő ülésről a vád és a bizonyítás viszonylatában = Thought fragments of Preliminary Session in Relation to Accusation and Evidentiary Procedure. BELÜGYI SZEMLE: A BELÜGYMINISZTÉRIUM SZAKMAI TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA (2010-), 70 (3.klsz). pp. 8-26. ISSN 2062-9494

Preview

Text 1_HorgosLiviaBelugyiSzemle2022.evi3.kulonszam8-26..pdf Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (488kB) | Preview

Abstract

Cél: Kutatásom kiindulópontjául konkrét büntetőeljárást választottam, melynek során a 2018-ban hatályba lépett új büntetőeljárási kódex, a 2017. évi XC. törvény rendelkezéseivel funkciójában is megújított és egyben hangsúlyosabbá tett előkészítő ülés intézményét mutatom be, különös tekintettel a vád és a bizonyítás kapcsolatára. Módszertan: A tanulmány vizsgálja, hogy a Be.-ben szabályozott előkészítő ülés megfelel-e annak a követelménynek, hogy a vádat ellenőrizve kiszűrje a vád megalapozatlanságát. Amennyiben nem, akkor milyen rendelkezésekkel bővítve felelne meg ennek az elvárásnak a jelenlegi szabályozás, figyelemmel a büntető igazságszolgáltatási politika által közvetített kodifikációs irányelvekre, különösen a hatékonyságra, a gyorsaságra, az egyszerűségre, a korszerűségre, a koherenciára. Megállapítások: A szerző górcső alá veszi annak lehetőségét is, hogy a bíróságnak joga és kötelezettsége legyen-e a bírói eljárás megindításának jogszabályi feltételeként nemcsak a benyújtott vádiratban a törvényes elemeknek és a vádirat információs funkciót ellátó további elemeiből a bizonyítási eszközök megjelölésének, hanem az előkészítő eljárás és a nyomozás törvényességének a vizsgálata is. A tanulmány ismerteti továbbá a Be. hatályos rendelkezéseit az előkészítő ülésen történő bizonyításra, kiemelve a vádlott kihallgatására vonatkozó rész 2020. évi XLIII. törvény általi módosítását. Ennek jelentőségét hangsúlyozva egyúttal rámutat arra, hogyan lehetne kiküszöbölni az ezzel kapcsolatos anomáliákat a bizonyítás korlátai kapcsán a bírói jogalkalmazásban. Érték: A jogállami követelményeknek nem felelhet meg olyan tárgyalás előkészítése, ahol a vád elégtelensége esetén a bírósági tárgyalás megkezdhető. Ezért szükséges lenne bővíteni a jelenlegi Be. rendelkezéseit, hogy a vádlott és a védő, a váddal kapcsolatos álláspontjának kifejtése mellett, a vád elégtelensége esetén kifogást terjeszthessen elő. Továbbá a jogalkotó nem munkálta ki részletesen az előkészítő ülésre vonatkozó bizonyítási tilalom áttörésének a szabályait a terhelt kihallgatása vonatkozásában. Úgy gondolom az anomáliákat a bizonyítás korlátai kapcsán nem a bírói jogalkalmazásnak kell megoldani az előkészítő ülés intézményénél, hanem egyértelmű törvényi szabályozás szükséges. | Aim: I chose a specific criminal procedure as the starting point of my research, the present study focuses on preliminary session, which was altered in its function by the resolutions of the new Law of Criminal Procedure (entering into force in 2018), that is Act XC of 2017 (henceforth LCP) with special regard to the relationship between accusation and evidentiary procedure with the help of a case. Methodology: The study examines whether preliminary session regulated by LCP meets the requirements and checks indictment eliminating unsubstantiated procedures. In case it fails to do so, what further regulations are needed to be added to present ones in order to meet requirements with special regard to codification policy embodied in criminal judicature, especially effectiveness, promptness, simplicity and coherence. Findings: I examine in details the possibility whether it could be the right and obligation of the court to examine not only the means of evidence deriving from legal elements and other informative elements contained in the presented indictment but also the legality of preliminary sessions and investigation procedures as a legal condition of initiating a court procedure. The study describes the regulation of LCP concerning evidentiary procedures in the preliminary session emphasizing the modifications by Act XLIII of 2020 concerning the interrogation of the accused. I examine its significance and point out whether anomaly in connection with the limits of evidentiary procedure are successfully eliminated in judicature. Value: No preparatory session meets the requirements of a constitutional state, which allows court hearings in case of inadequate accusation. It seems to be necessary to broaden the rulings of Be. in a way that the accused party and the defense may propose objection besides presenting their viewpoints concerning inadequate accusation. The legislator did not elaborate completely the rules of the breach of the ban of evidentiary procedure concerning the accused party at the preparatory session. I believe that anomalies concerning the limits of evidentiary procedure should not be resolved by judicial practice at the institute of preparatory session, but it should be codified.

Actions (login required)

Edit Item