Munkahelyi tanulókörnyezet szerepe a kórházi járványügyi gyakorlatban = The role of the workplace learning environment in hospital epidemiological practice

Benkó, Alíz and Kopcsóné Németh, Irén (2021) Munkahelyi tanulókörnyezet szerepe a kórházi járványügyi gyakorlatban = The role of the workplace learning environment in hospital epidemiological practice. HONVÉDORVOS, 73 (3-4). pp. 5-12. ISSN 0133-879X

Preview

Text Munkahelyi tanulókörnyezet szerepe a kórházi járványügyi gyakorlatban.pdf Download (141kB) | Preview

Abstract

A COVID-19 pandémia ráirányította a figyelmet a megelőző óvórendszabályok alkalmazásának fontosságára, arra, hogy a kórokozó terjesztésében szerepet játszó kéz mellett alapvető a közvetlen betegkörnyezet jó higiénés állapota, mikrobiológiai tisztasága. A WHO 2016-ban publikált „Guidelines on Core Components of Infection Prevention and Control Programmes at the National and Acute Health Care Facility Level” ajánlása rámutat, hogy infekciókontroll intervenció eredményesen multimodális stratégiával implementálható intézményi szinten: szabályozás, tréning és felügyeleti tevékenység összehangolt, egyidejű végrehajtásával. A szerzők bemutatják egy tercier típusú kórház több éves gyakorlatának eredményeit, amit multimodális stratégia alkalmazásával értek el a környezeti infekciókontroll területén. A MH Egészségügyi Központ kórházhigiénés szakembereivel együttműködésben fejlesztett Környezeti Infekciókontroll Támogató Rendszer (KITÁR) alkalmazásával növelni lehetett a tréningek és a felügyeleti tevékenység hatékonyságát. A COVID-19 járványban alkalmazott infekciókontroll intézkedések, kiemelten a kritikus felületek dekontaminációjának és a záró-fertőtlenítések gyakorlatának magas compliance-val (87,7% és 86,9%) történő végrehajtásában szerepet játszott a megelőző évek IT (Information Technology) támogatott tanulási folyamata és a személyzet felügyeleti rendszerrel megerősített tudása. A tanulás a hibákból és az egyéni fejlődés irányának kijelölése a szervezeti tanulás kultúrájának alapvető feltétele. A szerzők a magyarországi COVID-19 pandémia harmadik hullámát követően, májusban a kórház fekvőbeteg osztályain teljeskörűen végrehajtott kétfázisú szigorított záró-fertőtlenítésének takarítási fázisát fluoreszcens markeres vizsgálattal ellenőrizték. A multirezisztens kórokozók (MRK) vonatkozásában magas prevalenciát mutató osztályokon a fertőtlenítés eredményességét mikrobiológiai vizsgálattal is kontrollálták. Az alkalmazott záró-fertőtlenítési protokoll hozzájárult a járvány harmadik hullámában regisztrált magas MRK incidencia sűrűség (3,78/1000 ápolási nap) COVID előtti értékre (0,89/1000 ápolási nap) való visszatéréséhez. Kutatásuk alátámasztotta azt a feltevésüket, hogy a folyamatos visszajelzés a dekontaminációt végző személyzet részére hatással van az egyéni tanulásra, a végrehajtás megfelelőségére. A fluoreszcens markeres vizualizáció segíti az egyéni tanulást, az IT eszköz használata pedig megkönnyíti nagyszámú mintavétel esetén a tudásbázis létrehozását, a visszajelzés időbeni folyamatos megvalósíthatóságát. = The COVID-19 pandemic has raised awareness of the importance of the application of preventive precautionary measures, the fact that in addition to the hand involved in the spread of the pathogen, good hygienic condition and microbiological cleanliness of the patient environment are essential. The WHO Recommendation “Guidelines on Core Components of Infection Prevention and Control Programs at the National and Acute Health Care Facility Level” published in 2016 points out that infection control interventions can be successfully implemented with a multimodal strategy at the institutional level: coordinated, simultaneous implementation of regulation, training and surveillance. The authors present the results of several years of practice in a tertiary-type hospital using a multimodal strategy in the field of environmental infection control. The efficiency of the training and supervision activities could be increased by applying the Environmental Infection Control Support System (KITÁR) developed in cooperation with the hospital hygiene specialists of the Medical Center Hungarian Defence Forces. The implementation of the infection control measures used in the COVID-19 epidemic, in particular the decontamination of critical surfaces and the practice of final disinfection with high compliance (87.7% and 86.9%), play ed a role in the IT-supported learning process of previous years and staff supervision. system-reinforced knowledge. Learning from mistakes and pointing in the direction of individual learning is an essential element for a culture of organizational learning. AWer the 3rd wave of the COVID-19 pandemic in Hungary, the authors checked the cleaning phase of the complete two-phase final disinfection of the hospital’s inpatient wards with a fluorescent marker test controlled. The final disinfection protocol used contributed to the return of the high MRK incidence density (3.78 / 1000 treatment days) recorded in wave 3 of the epidemic to the pre-COVID value (0.89 / 1000 treatment days). Their research supported their hypothesis that continuous feedback to decontamination staff has an impact on individual learning and the adequacy of implementation. Fluorescent marker visualization helps individual learning, and the use of KITÁR as an IT tool helps to create a knowledge base in the case of a large number of samples, and the continuous feasibility of feedback over time.

Actions (login required)

Edit Item