Az értelmi fogyatékossággal élő emberek inklúzióval kapcsolatos hazai kutatások összehasonlító elemzése

Orbán-Sebestyén, Katalin and Farkas, Judit and Sáringerné Szilárd, Zsuzsanna and Ökrös, Csaba (2021) Az értelmi fogyatékossággal élő emberek inklúzióval kapcsolatos hazai kutatások összehasonlító elemzése. MAGYAR SPORTTUDOMÁNYI SZEMLE, 22 (94). pp. 54-67. ISSN 1586-5428

Preview

Text MSTT-Szemle-2021-5-6-teljes-honlapra-93-106.pdf Download (769kB) | Preview

Abstract

A hazai gyakorlatot és kutatást elemző jelenlegi munka előzménye, hogy a Magyar Sporttudományi Szemle 2020/2-es számában a szerzők feltérképező elemzést publikáltak az inkluzív sport attitűdváltozásokra gyakorolt hatásával kapcsolatos – a Speciális Olimpia Mozgalomban végzett – idegen nyelvű tanulmányokról (Orbán-Sebestyén és mtsai, 2020). A magyar inkluzív sport, különös tekintettel, az értelmi fogyatékossággal élő (másnéven: intellektuális képességzavarral élő) emberek sportolása és az azt szervező mozgalom – a Special Olympics, illetve annak hazai szervezete, a Magyar Speciális Olimpia Szövetség – fejlődése hazánkban kevéssé kutatott és dokumentált terület. Ugyanakkor az egyik legtöbbet vizsgált nemzetközi kutatási téma a mozgalomban érintettek integrációja, a társadalomhoz viszonyuló attitűdváltozások iránya és mértéke, valamint az inklúzió megjelenése. Ezért választottuk az említett fogalmak elemzését tanulmányunk témájának, amelyben hangsúlyozni szeretnénk továbbá az integráció és az inklúzió fogalmának különbözőségét is. A cél, hogy bemutassuk, hogy az inklúzió hogyan jelenik meg a hazai szakirodalomban, illetve milyen vizsgálatok zajlottak és milyen eredmények születtek a témával kapcsolatos kutatások révén a társadalom, a foglalkoztatás, a pedagógia és a sport területén. Véleményünk szerint az értelmi fogyatékossággal élő emberekhez való pozitív irányú viszonyulás egyik leghatékonyabb eszköze az inkluzív sport, amely lehetőséget biztosít mind az átlagos intellektusú mind pedig a fogyatékossággal élő sportolótársak sportképességeinek fejlődéséhez és egymás iránti attitűdjük pozitív irányú változásához, ezért kiemelten kezeltük a témával kapcsolatos kutatásokat. Tanulmányunk készítése során nem beavatkozó, kvalitatív kutatási módszert, szisztematikus irodalom-elemzést alkalmaztunk. A feldolgozott publikációk eredményeiből készített átfogó analízis segítségével elemeztünk számos hazai – inklúziót kutató – tudományos cikket négy témára lebontva, de célunk az volt, hogy megtaláljuk, hogy a sport inkluzív hatását mi befolyásolja a leghatékonyabban. Jelen összegző irodalomelemzés segítségével a sportágazat szakpolitikai kutatói és sportszakemberei megismerhetik az intellektuális képességzavarral élő emberek társadalmi inklúziójának hazai megvalósításáról készített kutatások számos formáját, annak több évtizeden átívelő fejlődési folyamatát, valamint történeti hátterét. Az akadémiai szféra számára magyar nyelven eddig nem volt elérhető kifejezetten az inkluzív sporttevékenység társadalmi inklúzióra gyakorolt hatását vizsgáló szakirodalmi áttekintés, amely bemutatja az olvasónak azokat a területeket is, amelyek hatással vannak az értelmi fogyatékossággal élő emberek életminőségére. Eredményeink rávilágítanak arra az összetett mechanizmusra, amely az élet minden területén az elfogadásra ösztönöz, és amely bizonyítja, hogy egy alapvető komplex ismeret szükséges ahhoz, hogy a többségi társadalom az intellektuális képességzavarral élő személyeket ne csak a foglalkoztatás vagy a pedagógia, hanem a sport területén is befogadja.

Actions (login required)

Edit Item