A vastagbél-diverticulosis veszélyei és kezelése: újdonságok a nemzetközi útmutatók tükrében

Bubán, Tamás and Sipeki, Nóra and Várvölgyi, Csaba and Papp, Mária (2022) A vastagbél-diverticulosis veszélyei és kezelése: újdonságok a nemzetközi útmutatók tükrében. ORVOSI HETILAP, 163 (16). pp. 614-623. ISSN 0030-6002

Preview

Text 1788-6120-article-p614.pdf Available under License Creative Commons Attribution. Download (441kB) | Preview

Abstract

A vastagbél diverticulosis előfordulási gyakorisága világszerte növekszik, melynek hátterében elsősorban diétás és életmódbeli változások állnak. Az esetek jelentős hányadában a vastagbél diverticulosis semmiféle panaszt nem okoz, véletlenül kerül felfedezésre, így kezelést sem igényel. Tünetek az esetek mintegy 25%-ában jelentkeznek, ez az ún. diverticuláris betegség, melynek különböző súlyosságú és lefolyású formái ismertek. A 2000-es évek elejétől a diverticulosis kialakulásában szerepet játszó patofiziológiai folyamatok jobb megértése, úgymint a genetikai háttér, az alacsony fokú krónikus gyulladás és a bél dysbiosis jelenléte elősegítette a megelőzés, a diagnosztika és a kezelés eszközeinek fejlődését. Főbb megállapítások: A tüneteket okozó szövődménymentes diverticulosis elkülönítése az irritábilis bélszindrómától egyértelműen kihívást jelent. Az akut diverticulitis előfordulási gyakorisága alacsonyabb, mint azt korábban feltételezték. A képalkotók, különösen a hasi komputer tomográfia szerepe előtérbe került a gyors és megfelelő diagnózis felállításában és a betegség súlyosságának meghatározásában. A magas rosttartalmú étrend az egészséges táplálkozás fontos része, ugyanakkor nincs bizonyíték arra, hogy gyorsítaná az akut diverticulitis során a felgyógyulást vagy megelőzné annak kiújulását. Újabban vitatják azt a hagyományos álláspontot, miszerint a szövődménymentes akut diverticulitist mindenképpen antibiotikummal kell kezelni és kórházi felvételt igényel. Akut diverticulitis esetén nem ajánlott colonoscopia végzése perforációveszély miatt. Elektív colonoscopia 6 héttel később javasolt, amennyiben 3 éven belül nem volt a colorectális carcinoma kizárása céljából. Bizonyos esetekben a rutin colonoscopia azonban el is hagyható. A szövődményes akut diverticulitis kezelése során nem mindig szükséges sürgős sebészeti beavatkozás. A műtétre szoruló, hemodinamikailag stabil, immunkompetens betegekben diverticulum perforáció és diffúz peritonitis esetén pedig a resectio és primer anasztomózis készítés egyre inkább teret nyer a Hartmann műtéttel szemben. A szerzők a jelen összefoglalóval a diverticulosis korszerű, egyénre szabott ellátását kívánják elősegíteni a mindennapi klinikai gyakorlatban.

Actions (login required)

Edit Item